Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)
88 Büntetőjogi döntvénytár semmisségi okból megsemmisíteni és vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 4. pontja alapján felmenteni kellett. B. X^-2.560/1948. — 1948 április 19. 70. Az üzletszerűség ismérvei fennforgásának megállapításánál nem követelmény az, hogy a tettes magát kizárólag lopásból tartsa fenn, hanem elegendő, hogy a lopás megélhetésének egyik feltételeként szerepeljen ; megállapítható az üzletszerűség. a büntetlen előéletű terhére és akkor is, ha rendszeres fizetéssel járó foglalkozást űz. Btk. 333., Bn. 49. § 2. bek. 3. pontja. A budapesti ítélőtábla : az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja. Indokolás i Ami a Bn. 49. § 2. bekezdésének 3. pontja szerinti minősítést illeti, az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal megég yezően vádlott esekkvőségében az üzletszerűség ismérveit a maga részéről is megállapíthatónak találta. Vádlott cselekményeit gyors egymásutánban (1947 július 2-án, augusztus 14-én, majd ugyanezen hónap 19. napján) előre kitervelt medon követte el'. A tervszerűségre utal az a körülmény, hogy mind a három esetben motorral hajtott gépjárműveket tulajdonított el jogosulatlanul, mintegy erre specializálta maját. Az igaz, hogy a vádlott büntetlen előéletű és hogy az eljárás folyamán nem nyert megcáfolást az a tényállítása, hogy a vádbeli időben rendes kereső foglalkozása volt, nevezetesen, hogy mint motorkezelő állott alkalmazásban heti 80 forint fizetés mellett. Azonban az üzletszerűség ismérvei fennforgásának megállapításánál nem követelmény az, hogy a tettes magát, kizárólag lopásból tartsa fenn, hanem elegendő, hogy a lopás meg élhetésének egyik feltételeként szerepeljen, ami vádlott esetében is a helyzet volt, aki úgy a nyomozás, mint a vizsgálat során tleadta, hogy heti fizetése nem volt elégséges a maga és családjának eltartásira és ezért kényszerült jövedelmét bűncselekmény útján pótolni. A kifejtettek szerint V. Károly vádlott gyors egymásutánban tervszerű ismétlési szándékkal azért követte el lopási cselekményeit, hogy az ezekből származó jövedelme megélhetésének egyik forrását képezze", mai cselekvési módja kimeríti az üzletszerűség törvényes fogalmát. B. í. 5.859/1947. — 1948 augusztus 30.