Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 85 Valamely aranytárgynak tulajdonosa, birtokosa vagy kezelője ugyanis az őrizetében levő aranytárgyra vonatkozóan csak az esetben mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha őt magát fűzik kegyelet érzések az aranytárgyakhoz. A S. Sándorné aranytárgyai az ó gyermekeire vonatkozóan kétségtelenül kegyeleti tárgyak, de nem tekinthetők ilyennek S. Józsefné vádlottra vonatkozóan, aki azoknak csupán kezelője, megőrzője volt s akit e minőségben terhelt a bejelentési, illetve a törtaranyra vonatkozóan a zárolt letétbehelyezési kötelezettség. B. II. 2.465/1947. — 1948 február 20. 69. Közhivatalnoki jelleg felhasználásával elkövetett lopás fogalmához. Máv. állomásfőnök által előterjesztett magánindítvány érvényesnek csak a felettes hatóság jóváhagyása mellett tekinthető. Btk. 333., 336., § 7. és 9. p. 342. §, Bn. 51. §. A budapesti ítélőtábla: az elsőfokú bíróság ítéletét a Bp. 385. á-ának 1. c) pontjában, írt anyagi semmisségi okból megsemmisíti és vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §. 4. pontja alapján felmenti. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a MÁV. műhelyi munkásfoglalkozású vádlott október 12-én, délután 5—6 óra között a MÁV. fűtőházának javító vágányára állított egy megsérült szeneskocsiból 2 mázsa szenet elvett, nevezett sértett tudta és beleegyezése nélkül abból a célból, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Az a hely, ahol a vádbeli szeneskocsi állott, a pályaudvar bekerített részén kívül esik és azt a környéken lakók átjárásul használják. A szeneskocsi felügyelet nélkül állott és ezt a körülményt a környéken lakó ismeretlen egyének arra használták fel, hogy a szenet a kocsiból kidobálják és széthordják. Vádlott a vádbeli napon a szolgálatát már délutén 3 órakor letette és hazament lakására, a cselekmény elkövetésekor formaruhát nem viselt, de ilyennel nem is rendelkezik, illetve ilyen viselésére nem is jogosult; végül a sértett képviselőjének a fellebbviteli főtárgyaláson elhangzott nyilatkozata alapján msgállapíttatott, hogy a vádlott által 'eltulajdonított ingó dolog a szénnél olcsóbb lignit volt és annak értéke mázsánként 15 forint, összesen 30 forintot tett ki. A vádhatóság a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított fellebbezésében azt sérelmezi, hogy az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősí-