Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 1?> 60. A Gazdasági Főtanács 41/1948. G. F. rendeletébe ütköző vétség tárgyában való ítélkezés a törvényszék tanácsának hatáskörébe tartozik ; ily ügy uzsorabíróság élé tartozó üggyel nem egyesíthető. Bpét. 17. §, 4. §, 81/1948^ G. F. 17. §. A budapesti ítélőtábla : Indokolás : Az uzsorabíróság vádlottat három rendbeli a Gazdasági Főtanács 41/1948. G. F. sz. rendeletének 17. §-a b) pontjába ütköző vétségben is bűnösnek mondta ki. A Gazdasági Főtanácsnak rendelete azonban nem tartalmaz intézkedést a tekintetben, hogy ez a vétség melyik bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért.— a Bp. Élt. 17. § -nak 4. pontjában foglalt rendelkezés folytán •— e vétség a törvényszék hatáskörébe tartozik. Mivel az 5850/1920. M. E. sz. rendelet 1. §-nak 1. bek. szerint az uzsorabíróság hatáskörébe tartozó bűnüggyel más bűnügy nem egyesíthető, az uzsorabíróság — hatáskör hiányában — nem járhat el a 41/1948. G.F. sz. rendeletbe ütköző vétség ügyében. Az uzsorabíróság tehát a Bp. 384. § 4. pontjában foglalt alaki semmisségi okot valósította meg, amelyet — a törvényszakasz utolsó bekezdése alapján — az ítélőtábla hivatalból észlelt. B. vTII. 5242/1947. — 1948 június 24. 61. Áru tiltott módon beszerzése önálló bűncselekmény, amely a megszabott áron felül való vásárlás bűncselekményébe bele nem olvad. 8.800/1946. M. E. sz. r. 8. § 1. és 2. bek. A budapeti ítélőtábla : Indokolás : A vádlottá jogosulatlanul birtokába került vásárlási könyvekre textiláruvásárlásával a 88C0/1946. M. E. sz. rendelet 8. § 1. pontjában írt bűncselekményt is elkövette, mert hiszen textilt, azaz terméket jogszabályban tiltott mcdon szerzett be. Ezt a vádhatóság vád tárgyává is tette, az uzsorabíróság azonban a vádlott bűnösségét e törvényhely alapján külön nem állapította meg, sem nem mentette fel, hanem a cselekményt beolvasztotta az 1. § 3. pontjába ütköző cselekménybe. Tévedett az uzsorabíróság, amikor álláspontját azzal indokolta, hogy a 8. § 1. pontja a »vevő drágításáról«, azaz a megszabottnál drágább áron nem viszonteladási céllal való vásárlást poenalizálja, mert ezt csak a 8. § 1. pontjának utolsó tétele tartalmazza, míg a § előző tételei három más cselekmény (termék vagy termény beszerzését 1, jogszabály tilalma ellenére, 2. jogszabályban tiltott mértékben, 3. jogszabályban tiltott módon) tényálladókát állapítja meg. A vádlott tehát kimerítette a 8. § 1. pontjában mégha-