Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 71 ményét, hogy >>képesítés és jogosítvány nélkül rendszeresen végzett bábaasz szonyi teendőket«, az 1936 :1. t.-c. 52, §-ában meghatározott kuruzslás vétségének minősítette és a vádlottat vérségi büntetéssel sújtotta^ holott az 1936:1. t.-c. a 2.550/1945 M." E. számú rendelet 1. §-a értelmében a vádlott cselekményei elkövetése idején már nem volt hatályban s így alkalmazható nem lett volna, a vádlott terhére megállapított cselekmény pedig nem is ezen t.-c. 52. §-ában meghatározott vétség, hanem a Kbtk. 92. § 1, pontjában meghatározott közegészség elleni kihágás tényelemeit meríti ki. Indokolás : Az 1936 : I. t.-c. ugyanis, amelynek 52. §-a határozta meg a kuruzslás vétsége tényelemeit a 2550/1945. M. E. számú törvényerejű rendelet folytán az 1945. évi június hó 3. napjával — tehát a vádlott cselekményének elkövetése előtti időben — hatályát vesztette, aminél fogva a vádlott ügyében ez a törvény már erre való tekintettel sem lett volna alkalmazható. A járásbíróság tehát e hatályát vesztett törvény alkalmazása által a minősítés tekintetében a bírói mérlegelés körén kívül eső olyan törvénysértést követett el, amely miatt a jogegység érdekében való perorvoslat használatára megvan a törvényes alap. Törvénysértő azonban a kérdéses ítéleti rendelkezés amiatt is, mert a fentiekből kitűnőleg az egyébként is hatályát vesztett 1936 : I. t.-c. 60. §-a a Kbtk. 92. § első bekezdésének 1. pontját csak annyiban' helyezte hatályon kívül, amennyiben az orvosi (sebészeti, fogorvosi) teendők végzésére vonatkozik, — ellenben az utóbb említett jogszabálynak a szüléfezi teendők végzésével kapcsolatos rendelkezését érintetlenül hagyta., úgyhogy a vádlott cselekménye, amely szülészi teendő volt, törvényszerűen ezen törvényhely szerint lett volna minősítendő. Minthogy pedig a Kbtk. 92. § első bekezdés 1. pontja szerint kihágást követ el az, aki szabályszerű jogosítvány nélkül fizetésért vagy jutalomért olyan helyeken, ahol szülész vagy szülésznő van s ezek akadályozva nincsenek, szülészi teendőt végez, — a járásbíróság viszont a vádlottnak a fenti kihágás tényelemeit kimerítő cselekményét vétségnek minősítette és a vádlottat vétségi büntetéssel sújtotta, a perorvoslat tárgyává tett törvénysértés a vádlott sérelmére szolgált, a jogegységi tanács vádlottat a kihágásban mondta ki bűnösnek. B. I. 1629/1948. — 1948 június 21. 59. A bejelentési kötelezettség a rendéletben a bejelentési kötelezettség teljesítésére előirt határidő (1946. aug. 1—15.) letelte titán, csak meg-