Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

66 Büntetőjogi döntvénytár 53. Hatósági rendelkezés következtében félbeszakított büntetésnek újból való foganatbavétele előtt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetést az előző büntetéssel összbüntetésbe kell foglalni. Btk. 104. §, Bp. 517. §. A m. Kúria : a törvényszék ítéletének a jogerősen kiszabott büntetések egyesítésére vonatkozó részét a Bp. 518. § utolsóelőtti bekezdése alapján megsemmisíti s az alapítéleteknek a szabadságvesztésbüntetést megállapító rendelkezéseinek hatályonkívül helyezése mellett M. J. elítéltre a Btk. 96., 99. §-ok és a 104. §-ai alapján a Bp. 517. és 618. §-ai szerint összbüntetést szab ki. Indokolás : A törvényszék ítélete ellen az elítélt azért jelentett be semmisségi panaszt, mert őt 1942. évben, amikor a börtönből akarata ellenére a frontra vitték, büntetését nem önként szakította meg, így annak , be kell számítania a büntetésbe. Miután elítélt 1948 február 19-én iktatott írásbeli kérvényében összbüntetés kiszabása iránt terjesztett elő indítványt, amit a törvényszéknek a börtönbüntetésnek egyesítését elrendelő határozata voltaképpen elutasított, a Kúria a vádlott semmisségi panaszát az összbüntetés ki nem szabása miatt használt panasznak tekintette és alaposnak találta. **Elítélten az 1942. évi október hó elsején hozott B. XI. 9.704/1942/2. számú ítélettel kiszabott hét hónapi börtönbüntetés, az ítélet jogerőre emelkedése folytán, nyomban foganatba vétetett. < Elítélt ezt a büntetését azonban azért nem töltötte le annakidején, mert előadása szerint 1942 november 21-én büntető munkásszázadba osztották be és a harctérre vitték. % E szolgálatból történt visszatérése után azonban elítélt a katonaságnál nem jelentkezett. E szabadonléte alatt — tehát nem az előző büntetés végrehajtása alatt — éspedig az 1946. évi októberétől az 1947. évi februárig terjedő idő alatt elítélt újból bűncselekményeket követett el, amelyek miatt az 1947. évi június hó 6-án a B. VIII. 3,270/1947/4. szám alatt hozott ítélettel jogerősen egy évi börtönre ítélték. Minthogy ezek szerint az elitéit utóbbi cselekményeit nem szökés alatt s nem is előző büntetése végrehajtásának tartama alatt követte el, ennélfogva az adott esetben a Btk. 96., 99. §-ok és a Btk. 104. §-ban meghatározott összbüntetésnek, nem pedig az 1880 : XXXVII. t.-c. 36. §-a szerinti büntetés egyesítésének van helye, miután a 18. sz. teljes ülési határozat jelen esetre nem vonatkozik.