Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

bontották D. I-nó ósD. J-né sértettek bunkerját s az ott elásott két ládában elrejtett tárgyak egyrészét behordták a vádlott lakásában lévő ágyba. A német katonák visszavonulása után a vádlott ezeket az elhozott holmikat az ágy alá rejtette, majd később Heréd-Űjpusztán eladta. Az így kiegészített tényállás alapulvétele mellett az ítélőtábla úgy találta, hogy a törvényszék a vádlott bűnösségét törvénysértés nélkül állapította egy rendbeli lopás bűntettében. Ugyanis a vádlott, mivel a sértettekkel szomszédi "s közeli rokoni viszonyban volt s ezért a lakásába hozott ingóságokat, különösen pedig D. I. vőlegényi ruháját ismerte, a lakásába hozott ingóságokat nem tekinthette a sértattnek birtokából kikerült tárgyaknak, s midőn azokat, ahelyett, hogy a sértetteknek visszavitte volna, az ágy alá rejtette, majd eladta, a saját részére értékesítette, — a sértettek birtokából és beleegyezése nélkül elvette, abból a célból, hogy azokat eltulajdonítsa. Minthogy pedig az eladásra a sértettektől felhatalmazást nem kapott, az eltulajdonítás egyúttal jogtalan is volt. Helyesen állapított meg a törvényszék a vádlott terhére csak egy rendbeli lopás bűntettét, mert bár a bűncselekménynek két sértettje is van, a vádlott azt kétségtelenül nem tudhatta, hogy az eltulajdonított ingók két sértettnek külön-külön D. I -nénak, vagy D. J.-nénak birtokában voltak-e. (B. II. 2695/1946. - 1946. aug. 5.) 57. Megtartási jog kérdése sikkasztásnál. Megtartási joga egyáltalán csak annak lehet, aki viszontszolgáltatástól függetlenül dolog kiadására van kötelezve, a kiadandó dologgal kapcsolatos kiadásai erejéig, azonban a másik fél ellen jogalap szempontjából igazolt, összegszerűség tekintetében meghatározott, lejárt ellenkövetelése van. (Btk. 355. §.) A budapesti Ítélőtábla : a törvényszék ítéletét a Bp. 423. §. harmadik bekezdése értelmében helybenhagyja. Indokolás : Vádlott védekezése során tagadta azt, hogy a sértett által reábízott holmival jogtalanul rendelkezett ; hajlandó volt kiadni sértettnek nála meglévő ingóit, ha azok megőrzésével kapcsolatos költségeit a sértett neki megtéríti. Vádlott eszerint csupán megtartási jogát kívánta érvénye5 5