Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

36 nem érvényesíthető. Következéskép az elsőfokon hozott végzés ellen bejelentett felfolyamodásnak a Bp. 378. §. első bekezdéséhez képest helye van, igy az a m. Kúria felülvizsgálata körébe vonta és alaposnak ismerte fel. Az a kérdés, hogy a jóvátétel kinek a kezéhez történt, közömbös akkor, ha azáltal az okozott kár kiküszöbölést nyert. Ettől függetlenül tehát csak azt kellett vizsgálni, vájjon vádlott a vádbeli cselekményével okozott kárt teljesen jóvátette-e, vagy sam? A tényállás szerint az 1945. évi április havában hazatért sértet elvesztett öltönyét G. Mihályon felismerte, utóbbi megnevezve vádlottat, mint akitől a ruhát 1944. évi őszén 360 P-ért vette, az Öltönyt sértettnek visszaadta. Sértett ezután 1945. évi május hó 5. napján vádlott ellen bűnvádi faljelentést tett. Ezt követően 1945. évi tavaszán vádlott G. Mihálynak a 360 P vételárat visszatérítette. A pertörléshez hasonló jogállású megszüntetésnek, melyet az ítélőtábla alkalmazott, az a jogpolitikai előfeltétele, hogy a tettes a jogrenddel szemben tanúsított sértő magatartását megbánva, önként és maradéktalanul jóvátegye a tette által okozott kárt. Az előadottak szerint a bűncselekmény elkövetését tagadó vádlott önmagára rácáfolva, jóvátételt eszközölt, msly azonban nem volt teljes. Ugyanis az öltönyt sértett akkor kapta vissza, amikor azt G. M. már féléven keresztül birtokolta, így az már viseltesebbé vált. így vádlottnak ez irányban is kártalanítani kellett volna sértettet, azonban ezt nem tette, a vétilár visszafizetése is csak számszerűleg azonos összegben, de az időmúlás folytán még a tőkeösszeget számítva sem teljes értékben történt. Vádlott tehát az előírt záros határidőn belül csak részleges jóvátételt eszközölt. Mivel így a jóvátétel nem tekinthető teljesnek, hiányzik a 320/ 1946. M. E. számú rendelet 4. §-ának eme alapvető feltétele. Következéskép az eljárás megszüntetésének helye nincs. (B. I. 364/1946. sz. 1946 április 27.) 37. Az 1930: III. tc. (Élt.) 59. §-áta ütköző hűtlenség büntettet és ezzel összefüggésben levő más bííncselelményeket az 1945: VII. törvénycikkel jogerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet népíirósági hatáskörbe utalta. Az idézett renctetet 2. §-a szerint a népbhótág jogköre a fegyveres erő tagjaira is kiterjed. (1930:111. tc. 59. §, 81/945. M. E. 2. §) A m. Kúria büntető jygzgységi tanácsa : kimondja, hogy megsértette a törvényt a magyar honvéd vezérkar főnökének bírósága azáltal, hogy a hűtlenség bűntettével vádolt Sz. L. és tíz társának büntető ügyében eljárt ós