Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

lényeges tényálladéki eleme az, hogy a tettes vagyoni előnyt azért követelje, illetve fogadja el, hogy befolyását valamely hatóságnál vagy közhivatalnoknál magánérdek előmozdítása végett érvényesítse, ez a tényálladéki elem pedig a jelen esetben nem valósult meg, mert az agent provocateurkónt fellépő K. Imre ellen nem volt egy hatóságnál sem eljárás folyamatban. Az a körülmény, hogy K. Imre a vádlottat ebben az irányban megtévesztette és vádlott ebből folyólag, abban a hitben volt, hogy K. Imre ellen az I. számú közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokságánál eljárás van folyamatban és ehhez képest magánérdeke fűződik ahhoz, hogy a munkaszolgálat alól mentesüljön, illetőleg, hogy ügyében a hatóság kedvező döntést hozzon, nem változtat azon, hogy a hivatkozott törvénynek kiemelt alkotó eleme nem valósult meg. Létesült ugyan egy delictum putatívum, ez azonban az objectív tárgyi alapon álló törvény alapján nem büntethető. (B. I. 276/1946. sz. 1946 április 26.) 31 Téves az az álláspont, amely szerint a gondatlanság minősített esetében közhivatalnok bűnösnek ki nem mondható. A foglalkozás szabályainak megszegése is az adott tényállásból vett ismérvek alapján döntendő el. (Btk. 291. §.) A m. Kúria : osztja az ítélőtáblának azt a jogi álláspontját, hogy a Btk. 291. §-ban meghatáro zott minősítés alapj a az, hogy azok, akiknek hivatása vagy foglalkozása bizonyos szakismerétektől függ, hivatásuk, illetve foglalkozásuk körében szakképzettségüknek megfelelően fokozott gondosságot kötelesek kifejteni, és ennek elmulasztása esetén, — történjók ez járatlanságból, hanyagságból, vagy foglalkozásuk szabályainak a megszegéséből — szigorúbban büntetendők, mint azok, akiknek tevékenysége semmiféle szakismeretet nem kíván. Nem osztja azonban a m. Kúria az ítélőtáblának eme helyes kiindulópontból levont ama további következtetését, hogy a Btk. 291. §-a általában nem alkalmazható a közhivatalnokokra, mert ők hivatali mulasztásaikórt csupán felettes hatóságuknak, illetve fegyelmileg felelősek. Egyes közhivatali tisztségek elnyerése ugyanis meghatározott szakképzettséghez, mint például : orvosi, mérnöki, erdészeti, szülésznői stb. képesítéshez van kötve. Nem bhet kétséges, hogy az ilyen közhivatalnokok hivatali eljárásukban a szakképzettségüknek megfelelően a szakmai előírásokat is kötelesek betartani ós ennek elmulasztása esetén fokozottabb büntetőjogi felelősségük 31