Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

A fenti tényállás szerint a vádlottak azért szereztek idegen valutát, hogy saját maguk részére motorkerékpárt vásároljanak s nem azért, hogy az idegen valuta továbbadásából anyagi hasznot húzva nyerészkedjenek, vagyis azzal üzérkedjenek. Márpedig az 1922: XVI. tc. 1. §-ának 1. pontjába ütköző bűntett léayoges tényálladéki eleme az üzérkedés a B. H. T. 1.044. számú határozatában kifejezésre jutott állandó bírói gyakorlat szerint csak akkor valósul meg, ha a tettes a külföldi fizetési eszközt nyereséggel továbbadás céljából szerzi meg. E célzat hiányában pedig a vádlottak nem a fizetési eszközökkel elkövetett üzérkedés bűntettét, hanem csupán a 4.500/1931. M. E. számú rendelet 7. §-ában meghatározott kihágás ismérveit valósították meg. B. II. 395/1945., 1945. évi november hó 23. 11. Árrögzítő. legmagasabb árat megszabó vagy megengedő külön jogszabály nélkül ártúllépés bűncselekménye nem valósulhat meg. Nincs bűncselekmény, ha a vádbeli időben a korábbi árrögzítő rendeletet hatályon kívül helyezték, de az újabb rendeletet még nem hozták meg. (1920 : XV. tc. 1. § 1. bek. 1. pontja.) A M. Kúria btő. jogegységi tanácsa ; kimondja, hogy megsértette a törvényt a gy.-i járásbíróság mint uzsorabíróság ítéletével, amellyel vádlottat bűnösnek mondotta ki az 1920 : XV. tc. 1. § 1. bek. 1. pontjába ütköző árdrágító visszaélés (ártúllépés) vétségében, holott a vádlott terhére megállapított cselekmény nem bűncselekmény. Indokolás : A gy.-i járásbíróság mint uzsorabíróság ítéletével bűnösnek mondta ki vádlottat az 1920 : XV. tc. 1. § 1. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségében. Az elítélés alapjául az a tényállás szolgált, hogy vádlott a közszükségleti cikket képező száraz szemes borsóért a 8.300/1939. M. E. számú rendeletben megszabott árnál magasabb árat követelt. Az ítélet törvénysértő. A Budapesti Közlöny 1939. évi december hó 6. napján megjelent 270. számában közzétett 9.560/1939. A. K. rendelet ugyanis a száraz szemes borsó legmagasabb árára vonatkozólag a 8.300/1939. M. E. számú rendeletben foglalt — úgynevezett árrögzítő — rendelkezést hatályon kívül helyezte. Majd ezt követőleg a szálastakarmányok, valamint a bab, a borsó és a lencse forgalmának (hatósági zár alá helyezésének és bejelentésének) szabályozása tárgyában csak a 6.550/1940. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1940 szeptember 20.-i 215. szám), a 290/1941. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1941 január 12.-i 9. szám) és a 13