Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

alapján, azért, mert az ítélőtábla a jelen bűnvádi eljárást a m. belügyminiszternek a vádlottak panaszbeadványa tárgyában hozandó határozatáig nem függesztette fel, továbbá a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a vádlottakbűnösségének a megállapítása miatt. A vádlottak és a védő által a jelen bűnvádi eljárás felfüggesztésének el nem rendelése miatt bejelentett alaki panasz alaptalan, mert a vádlottak panaszbeadványa alapján a sértettek ellen folyamatba tett közigazgatási eljárás sem a Bv. 27. §-ához, sem a Bp. 7. §-ához képest nem ad törvényes alapot a jelen bűnvádi eljárás felfüggesztésére. A bűnösség megállapítása miatt a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett panasz arra a jogi okra van alapítva, hogy a vádbeli kitételeket tartalmazó beadvány a sértettek ellen kártérítés fizetésére irányuló kereseti kérelemnek tekintendő s így az alsófokú bíróságok jogszabálysértéssel mellőzték a Bv. 17. §-ának alkalmazását, továbbá, hogy a községháza vételével kapcsolatban az alsófokú bíróságok a vádbeli panaszbeadvány téves értelmezéséből indultak ki s ez alapon tévesen állapították meg a vádlottak bűnösségét. E panasz alaptalan. A Bv. 17. §-ában körülírt mentesség a M. Kúria megítélése szerint nem illeti meg a vádlottakat s így az alsófokú bíróságok jogszabálysértés nélkül mellőzték ezen törvényhely alkalmazását. A vádlottak a sértettek, mint a községi képviselőtestület tagjai ellen az 1886: XXII. tc. 86. és 87. §-ain alapuló kártérítés megállapítása iránti kérelmüket, amely a vádbeli kitételeket tartalmazza, egyéb tárgyú panaszaik kíséretében »panaszbeadvány«-nak nevezett iratban a vármegye alispánjánál terjesztették elő. Ámde a most idézett te. 86. §-ának második bekezdése értelmében a községi képviselőtestület tagjai elleni kártérítési keresetek megbírálása a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozik, amely bíróság a kereset megindításáról a felettes közigazgatási hatóságot értesíteni köteles. Ebből viszont az következik, hogy egyrészt a kérdéses kártérítési kötelezettség megállapítása iránti kereset beadása előzetes közigazgatási eljárás folyamatbatételótöl nem függ, aminél fogva a vádbeli beadványra a per megindítása végett szükség nem volt, másrészt a közigazgatási panasz lényegénél fogva semmi vonatkozásban sem pótolhatja a polgári per megindulásának feltételét képező kereseti kérelmet. A vádlottak által szándékolt s a sértettek elleni kártérítési kötelezettség megállapítása iránti törvényszerű eljárás tehát a kérdéses panaszbeadvány előterjesztése következtében folyamatbanlevőnek még nem tekinthető. Márpedig a Bv. 17. §-ának a jelen esetben irányadó első bekezdése csak az esetben jöhetett volna alkalmazásba, ha a vádbeli tényállítás.használata a törvényben írt egyéb feltételek mellett >>folyamatban lévő ügyben« történt volna. Ugyancsak alaptalan a bűnösség kérdésével kapcsolatos az a panasz-