Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

Fizetési eszközökkel elkövetett bűncselekmény. 2. A külföldi fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések büntethetősége időlegesen tűrt szabadforgalom idején. A bűnüldözésnek a hatóságok által történt elmu asztása a bűnvádi felelősség alól nem mentesít 3 73. Nincs olyan jogszabály, amely a külföldi fizetési eszközök forgalmát korlátozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezte volna, tehát büntethetőséget kizáró okként nem lehet sikerrel arra hivat- . kőzni, hogy egyes hatóságok átmenetileg eltűrték a külföldi fizetési eszközök szabad forgalmát. A M. N. Bank által megállapított árfolyamon alul történt dolláreladás kihágás. (4500/931. M. E. 7160/945. M. E. sz. rend.) 70 10. Idegen valuta vásárlása üzérkedési célzat nélkül csupán kihágás. Az üzérkedés fogalmához. (1922 : XVI. t.-c. 1. § 1. pont. 4500/1931. M. E. sz. rend. 7. § Bht. 1044.) Az üzérkedés csak akkor valósul meg, ha a tettes a külföldi fizetési eszközt nyereséggel továbbadás céljából szerzi meg 12 23. Idegen fizetési eszköznek vagyonbefektetésre vásárlása nem meríti ki a nyerészkedési célzattal megszerzés fogalmát —- csak kihágás. (1922 : XXVI. t.-c. 1. § 1. bek. 1. pont, 2. bek. 1. tétel. 310/1937. M. E. számú rendelet.) 25 93. Agent provocateur reábírására elkövetett bűncselekmény. Kísérlet és bevégzett bűncselekmény elhatárolása. Tettesség és bűnsegédi bűnrészesség a 8400/1946. M. E. sz. rendeletbe ütköző bűncselekménynél. (Btk. 69. §1. 65 §, 69 § 2. p. 8400/1946. M. E. 4. § 1. bek.) Az a körülmény, hogy az ügylet megkötésénél az egyik félként a komoly ügyleti akarat nélkül fellépett agent provocateur szerepelt, az ügyletnek csupán a magánjogi hatályára lehet kihatással, nem érinti azonban annak a félnek a büntetőjogi felelősségét, akinek az akaratnyilvánítása komoly volt ; még abban az esetben sem, ha az akaratelhatározás kizárólag az agent provocateur szándékos reábírása folytán keletkezett. — A jelen esetben külföldi fizetési eszköznek vagy aranynak — élők közötti jogügylettel való >>elidegenítése« alatt kétségtelenül a dolog tulajdonjogának másra való átruházása s ugyanígy a másik ügyletkötő fél részéről az élők közötti jogügylettel való >>megszerzés« alatt hasonlóan a dolog tulajdonjogának a megszerzése értendő ; a bűncselekmény tényálladéka szempontjából közömbös körlürnény az, hogy a tiltott ügylet tárgyát képező külföldi fizetési eszköz vagy arany a tettes tulajdona-e, avagy csupán megbízásból vesz részt a tiltott jogügylet megkötésében 95 XIII