Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

Minthogy azonban a Bp. 53. §-ának első bekezdése szerint a terhelt az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével, következésképpen az ítélőtábla ítéletének kihirdetése végett kitűzött határnapon is igénybe veheti a védő közreműködését: ennélfogva az állandó bírói gyakorlat oda fejlődött, hogy az ilyen határnapon a vádlottal együtt megjelent megbízott védője mindazokat a jogokat gyakorolhatja, melyek a védőt az eljárási szabályok szerint megilletik, tehát a Bpn. 31. §-ának első bekezdése, illetve a Bp. 383. §-a értelmében semmisségi panasszal is élhet, azonban ez a jog nem illeti meg azt a védőt, ki — mint a jelen esetben — az elsőbírói eljárásra volt hivatalból kirendelve, akinek a szerepe tehát az elsőfokú eljárással véget is ért és perrendeellenesen lett az ítélőtáblai ítélet kihirdetési határnapjára megidézve. Kúria, B. III. 2.296/1946. — 1947 január 29. III. A budapesti ítélőtábla : az uzsorabíróság ítéletét, az azt megelőző eljárással együtt a Bp. 384. § 6. pontjában írt semmisségi okból a Bp. 384. § utolsó bekezdése és a Bpn. 34. §-a, illetve a Bp. 404. § első bekezdése értelmében megsemmisíti és az uzsorabíróságot újabb eljárásra utasítja. Indokolás : A 7.070/1941. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében alkalmazandó 5.920/1920. M. E. számú rendelet 16. §-a előírja, hogy a bíróság amennyiben a terhelt védőt nem választott és amennyiben az eljárás bűntett miatt folyik, hivatalból rendel ki védőt. Az állandóan kialakult bírói gyakorlat szerint az uzsorabíróság, mint egyes bíróság előtti eljárásban a védelem csupán akkor kötelező, ha a vádlott előzetes letartóztatásban van. E tekintetben azonos hatályúnak tekintendő az, ha a vádlott nincs ugyan előzetes letartóztatásban, de a 7.070/1941. M. E. számú rendelet 2. §-ának az alkalmazása folytán őrizetben van. Az előzetes letartóztatásban lévő és bűntettel vádolt vádlott részére védő kirendelésének ugyanis az az indoka, hogy a fogva lévő vádlott, ha külön védő választási jogával nem élt vagy ezzel a jogával bármi okból nem élhetett, esetleg nincs abban a helyzetben, hogy védekezéséről kellőképpen gondoskodjék. Minthogy pedig a nem előzetes letartóztatásban, de a 7.070/1941. M. E. számú rendelet rendelkezései értelmében őrizetben lévő vádlott személyes szabadságában ugyanúgy korlátozva van, mint az előzetes letartóztatásban lévő vádlott és a védekezésének az előkészítésére ugyanúgy vagy az előállítás folytán, az idő rövidségére tekintettel, még kevésbbé van módja, mint az előzetes letartóztatásban lévő vádlottnak, védő kirendelése bűntett miatt folyamatban lévő eljárásban akkor sem mellőzhető, ha a vádlott a 7.070/1941. M. E. számú rendelet szerinti eljárásban őrizetben van. 100