Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

§-ában előírt értékbehozatali tanúsítványt, amelynek birtckában pedig a behozott 103.260 német márkát a Magyar Nemzeti Bank külön engedélye nélkül is kivihette volna. Az uzsorabíróság nem követett el törvénysértést, amiden ezt a körülményt a vádlott javára mentó'körülményként nem értékelte. Az 520—1938. M. E. sz. rendelet í. §-ában előírt értékbehozatali tanúsítvány csupán az ország területén átutazó, ideiglenesen, átmenetileg itt tartózkodó külföldi lakosok számára biztosítja -— a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül — a behozott és itt fel nem használt külöldi fizetési eszköz szabad kivitelét vádlott azonban Lengyelországból ide menekülése : 1943 augusztus hó 17. napja óta állandó magyarországi, tehát belföldi lakos volt, s így reá, amidőn csaknem három év multán a behozott márkát kivinni akarta, a rendeletben csupán külföldi részére biztosított kedvezmény nem vonatkozhatott. Ugyanez okból alaptalan a vádlottnak és védőjének a bűnösség megállapítása miatt bejelentetett és az utóbbi által a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított panasza is, a márka bejelentésének szándékos elmulasztására és kivitelének megkísérlésére vonatkozóan is. De alaptalan ez a panasz a 300 csehszlovák korona engedély nélkül történt megszerzésére és kivitelének megkísérlésére vonatkozó cselekmények tekintetében is. A bűnösség szempontjából teljesen közömbös ugyanis, hogy a csehszlovák korona megszerzésének időpontjában a Magyar Nemzeti Bank váltott-e be, s adott-e el, vagy sem ilyen külföldi fizetési eszközt. A 45E0/1931. M. E. sz. rendelet 4. §-ának első bekezdése ugyanis a külföldi fizetési eszköz megszerzését kizárólag a Magyar Nemzeti Bank útján engedi meg, tekintet nélkül arra, hogy az a Magyar Nemzeti Bank útján megszerezhető-e vagy sem. Nem a megszerzés lehetősége, hanem az engedély a lényeges, s ha a Magyar Nemzeti Bank nem is foglalkozott a jelzett időben ilyen külföldi fizetési eszköz eladásával és vételével, az a Magyar Nemzeti Bank engedélyével esetleg más pénzintézet útján beszerezhető lett volna. Ha pedig a Magyar Nemzeti Bank valamely külföldi fizetési eszköznek megszerzésére más pénzintézet útján sem ad senki számára engedélyt, ez azt jelenti, hogy az ilyen fizetési eszköz törvényes úton semmiképpen sem szerezhető meg, de ez a körülmény nem teszi szabaddá és büntetlenné annak nem törvényes úton, a zugforgalomban való megszerzését vagy beváltását. Alaptalan a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára hivatkozással amiatt bejelentett védelmi panasz is, hogy az uzsorabíróság nem állapította meg a vádlott javára a Btk. 82. §-ában megjelölt beszémíthatóságot kizáró okot. A Btk. 82. §-ában említett, s a beszámítást kizáró tévedés ugyanis csupán az elkövetett bűncselekmény tényállsdekához tartozó vagy annak súlyosabb beszámítását okozó ténykörülmény nem tudását mentesíti a büntetőjogi 6« 83