Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

az iratoknál elfekvő, a Pásztó község elöljárósága által 1946. év június hó 13. napján kiállított 1596/1946. számú tanúsítvány szerint a vádlott a védekezésében említett más élelmicikket nem a búza beszolgáltatási kötelezettsége helyett szolgáltatta be, hanem azt a jóvátétel számlájára kellett beszolgáltatnia s így ez irányú védekezése is alaptalan ; végül a bűncselekmény speciális szándékot nem követel s így magában véve a nem teljesítés a szándékot bizonyítja. Minthogy a községi elöljáróság által írt, fent hivatkozott tanúsítvány szerint a vádlott 1945. év november hó 16. napján írásban fel lett szólítva a beszolgáltatási kötelezettsége teljesítésére s ennek folytán a 751.264/1945. K. M. sz. körrendeletben foglaltaknak a községi elöljáróság elégett tett, a vádlott ennek ellenére sem teljesített, a vádlott cselekménye a vádbeli bűncselekmény tényálladékát maradéktalanul kimerítette s így nem tévedett az uzsorabíróság akkor, amidőn a vádlott bűnösségét megállapította. A védelemnek az irányban előterjesztett bizonyítási kérelmének, hogy a községi elöljáróság a beszolgáltatási kötelezettségre történt írásos felszólítást igazoló vétívet a nevezett hatóság mutassa be, az ítélőtábla nem adott helyt, mert az elöljáróság közokirat jellegével bíró nyilatkozatával igazolta azt, hogy az írásos felszólítás a vádlott részére ki lett adva s így az, hogy az erre vonatkozó vétív a nevezett hatóság birtokában van-e, vagy sem, e bűnper szempontjából közömbös. A cselekmény minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében azonban az ítélőtábla hivatalból észlelte azt, hogy a cselekmény elkövetésétől a jelen ítélet meghozataláig terjedő időben egymástól különböző jogszabályok léptek hatályba. Nevezetesen míg a cselekmény elkövetése idejében az elsőfokú bíróság által ítéletében helyesen felhívott 9490/1945. M. E. sz. rendelet 1. §. 1. bekezdése volt a vádbeli bűncselekmény megállapítására irányt adó, addig utóbb az 1946. év június hó 17-én kelt 8800/1946. M. E. sz. rendelet 7. §. 6. pontja határozta meg a vádbeli bűncselekményt, ez a rendelet 1946. év július hó 28. napján tétetett közzé a Magyar Közlönyben. Míg az előző jogszabály a vád tárgyát képező cselekményt fegyházbüntetéssel sújtja, addig az utóbbi jogszabály 9. §. első bekezdése e cselekményre 5 évig terjedhető börtönbüntetést szab főbüntetés gyanánt. Minthogy a Btk. 2. §-a értelmében oly esetben, ha a cselekmény elkövetésétől az ítélethozásig terjedő időközökben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba : ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó, ezért a bűncselekmény minősítésénél és a büntetés kiszabásánál a fenti két törvényhelyet a Btk. 2. §-ában írt szempont szerint kellett elbírálni s azt megállapítani, hogy ezek közül melyik az, amely a vádlottra kedvezőbb büntetési tételeket foglalja magéban. Büntetőjogi döntvénytár 6 81