Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

34 végrehajtást rendelni, ha az illető czégtárs perbe idézve volt; következőleg a fizetési rendelvény is csak úgy emelkedhetik ellene jogerőre a kifogások meg nem tétele miatt, ha az neki is szabályszerűen kézbesíttetett.*) (1870. ápril 6-án 2303. sz. a.) 164. Községi biróság által foganatosított végrehajtásnál is az igénykereset a polg. törv. rendtartás 480. §-a esetében a rendes biróság előtt indítandó meg.2) (1870. ápril 11-én 2316. sz. a.) 165. Oly esetben, midőn a semmiségi panasz elkésetten adatott be, úgyszintén, ha az iratok a kir. itélő tábla által a polg. törv. rendtartás 304. §-a értelmében hivatalból áttétettek, noha a hozzá intézett felebbezés szintén elkésett, a kir. semmitőszék az ügynek vizsgálatába nem bocsátkozik még az esetben sem, ha hivatalból figyelembe veendő semmiségi eset forog fenn. (1870. ápril 21-én 2276. sz. a.) 166. Oly esetben, midőn a kir. semmitőszék a semmiségi panaszt elintézte, de felebbezés is tétetett közbe, annak azonban a polg. törv. rendtartás szabályai szerint helye nincsen, a kir. semmitőszék határozatában egyúttal a helytelenül alkalmazott felebbezést is visszautasíthatja. (1870. ápril 21-én 3023. sz. a.) 167. Az igazolási kérelem beadása még akor is, ha az igazolás helytelenül alkalmaztatott, a végrehajtás foganatosítását minden esetre felfüggeszti.3) (1870. május 3-án 2447. sz. a.) 168. Az örökség erejéig lett elmarasztalásnál annak misége és mennyisége, ha a perben kifejtve és az Ítéletben megállapítva x) Ezen kérdés az 1876. évi november 20-iki váltóeljárás szerint a semmitőszék hatásköréhez többé nem tartozik. 2) Változott az 1877 : XXII. t. cz. 71. §-a folytán. 3) Csak a kielégítési, de nem egyszersmind a biztosítási végrehajtás foganatosítását.