Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

146. A férj külön meghatalmazás nélkül nejét peres ügyekben nem képviselheti. (1870. február 19-én 4893. sz. a.) 147. Az árverés foganatosítása körüli eljárás ellen intézett semmiségi panasz beadásának határideje ingatlanok árverésénél is az árverési cselekmény befejeztétől számítandó. A telekkönyvi hatóság nem köteles a kiküldöttnek az árverés körüli eljárásról tett jelentésére végzést hozni s azt a felekkel közölni (polg. törv. rendt. 441. §.).1) (1870. február 21-én 1376. sz. a.) 148. A polgári törvénykezési rendtartás 304. §-a szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetekben a megsemmisítés a már jogerőre emelkedett Ítéletre is kiterjedhet. (1870. február 21-iki teljes ülési megállapodás.) 149. A rabtartási költségeknek végrehajtás utjáni felvétele csak az illetékes biró által hozott jogérvényes itélet alapján eszközölhető. (1870. február 21-én 111. sz. a.) 150. Úrbéri ügyek a rendes polgári biróságok illetőségéhez nem taztozván, ezen biróságok előtt folyamatba tett ily természetű ügyek az eljárás bármely fokozatában azonnal hivatalból beszüntetendők.2) (1870. február 21-én 1213. sz. a.) 151. Oly igénykereset, mely a csőd alá jutott egyénnek még a csőd kiütése előtt végrehaj tásilag lefoglalt vagyonára intéztetik, nem tartozik a csődbiróság elé. (1870. február 22-én 1. sz. a.) J) Lásd a 443. sz. határozatot. 2) Változott annyiban, hogy ezen ügyek az 1871 : XXXI. t, czikk folytán a polgári biróságoklioz tartoznak ugyan, de a semmitőszék hatásköre a/okra mindamellett ki nem leijed.