Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

15 tartás életbeléptetése folytán, az átmeneti intézk. I. czikke értelmében megszűnt, (1869. september 15-én 1210. sz. a.) 59. Ingatlanokra vezetett végrehajtásnál az árverési végzés jogerőre emelkedése után az árverési eljárás körül felmerült alaki sérelmek külön az árverés foganatosítása előtt semmiségi panaszszal nem orvosolhatók (polg. törv. rendt. 442. §.). (1869. september 17-iki teljes ülési megállapodás.) 60. Ingóságokra vezetett végrehajtásnál a végrehajtás bármely fokozatában beadott semmiségi panasz, ha csak el nem késett, a semmitőszék által mindenkor elfogadtatik és birálat alá vétetik. (1869. évi september 17-iki teljes ülési megállapodás.) 61. A polg. törv. rendtartás 239. és 241.§§-ainak azon rendelkezését, hogy az eskü letételére határnap tűzendő ki s arra az ellenfél megidézendő, sommás eljárásban is követni kell, ellenkező esetben az eljárás semmis. (1869. september 21-én 1207. sz. a.) 62. Az első biróság csakis az elkésve beadott felebbezést utasíthatja vissza hivatalból.*) (1869. september 24-én 1967. sz. a.) 63. Oly esetben, midőn az illetéktelenség miatt emelt semmiségi panasznak hely adatik, az ügyiratok mindenkor a felterjesztő birósághoz küldetnek vissza, meghagyatván, hogy a felek értesítése mellett azokat az illetékes bírósághoz tegye át (a polg. törv. rendt. 305. §-ának értelmezése). (1869. september 24-iki teljes ülési megállapodás.) 64. A végrehajtás megszüntetése iránti kereset beadási határidejének elmulasztása miatt igazolással élni lehet, s az igazolási kérelem az első biróság által egyátalában csak a polgári *) E határozattól a semmitőszék eltért.