Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

95 a köteles rész biztosítása végett az ideigl törv. szabályok I. R. 4. §-a alapján kért zárlat nem kereset, hanem peren kívüli eljárás utján szorgalmazandó. (1874. május 19-én 5496. sz. a.) 392. Tekintve, liogy a polg. törv. rendtartás hatálya és kötelező ereje csak Magyarországra terjed ki; tekintve továbbá, hogy a monarchia egyik, vagy másik felében kiütött csődnek kötelező erejét szabályozó szerződés, N agy a viszonosságot e részben biztosító közös megállapodás nem létezik: azon körülmény, hogy a csőd a monarchia másik felének valamely birósága által megnyittatott, magában véve oly végrehajtási foglalások hatályára, melyek hazai bíróságok által az illető bukottnak Magyarországban létező vagyonára vezettettek, nem lehet befolyással. (1874. június 9-én 7136. sz. a.) 393. Tekintve, hogy a törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti keresetek, habár az illető polgári bíróságok elé utalvák, sajátlag fegyelmi természetűek, jelesül azokat az 1870. évi XLTI. t. czikk 18.—80. §§-ai értelmében közigazgatási fegyelmi vizsgálatnak s közgyűlési határozatnak kell megelőznie; sőt a 82. $-hoz képest maga az eljáró bíróság is a hiányosnak talált vizsgálat kiegészítését hivatalból rendelheti el; tekintve továbbá, hogy az 1871. évi XVIII. t. czikk 97. §-a a községi elöljárók ellen indítandó hasonló keresetekre nézve a hozott birói itélet ellenében egyedül a fokozatos felebbezést engedi meg: a hivatolt tiszti keresettel indított ügyekben a birói hatáskör és illetőség kérdésén kívül a semmítőszékhez intézendő semmiségi panasznak nincs helye.1) (1874. június 23-án 8144. sz. a.) 394. Tekintve, hogy a polg. törv. rendtartás 525. §-a szerint a holtnak nyilvánítás iránt megindított tárgyalás a rendes eljárás szerint megy végbe; l) L. az 1874. évi jul. 6-án 19616. sz. a. kelt igazságügyin, rendeletet.