Boronkay István (szerk.): Hatályos jogegységi döntvények és teljesülési határozatok. A magyar kir. Kúriának polgári és büntetőügyekben hozott teljesülési elvi határozatai (Budapest, 1931)

Bp. 280. §.—302. §. nem tett kifogást, vagy arról lemondott, a Bp. 262—267. §-aiban megjelölt határozatok hozására nem a kir. törvényszék, hanem a Bp. 279. §-a értelmében a vádtanács bir hatáskörrel. J. E. B. 30511902. sz. Bp. 280., 378. és 463. §. Magánvádló a vádirat ellen tett kifogások tárgyalására kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolással élhet. A megszüntető végzés ellen beadott igazolási kérelemnek címzett beadvány felfolyamodásnak tekintendő. J. E. B. 10111915. sz. Bp. 286. §., 4. és 6. bek. A bíróság, ha valamely lényeges körülmény felderítése végett szükségesnek találja, a sértettet tanuként való kihallgatásra megidézheti abban az esetben is, ha az különben a Bp. értelmében az ügy tárgyalásáról távol maradni, vagy magát meghatalmazott által képviseltetni jogosult volt. A törvényt sérti tehát a bíróság ítéletének indokolásában tett az a kijelentés, hogy a sértettet vallomástételre kényszeríteni nem lehet. J. E. B. 178211901. sz. Bp. 297. §. Vádlott a Bp. 297. §-a szerint rendbüntetéssel csak abban az esetben büntethető, ha a tárgyalásnál illetlen vagy durva magaviseletet tanúsít, vagy sértő kifejezést használ és az előzetes rendreutasítás eredménytelen maradt. Sértő kifejezésnek beadványban való használata nem esik a Bp. 297. §-ának rendelkezése alá. /. E. B. 957311904. sz. Bp. 302. és 539. §. Törvénysértés, ha a tárgyaláson a közvádló nincs jelen oly esetben, amikor a vád tárgya a Bp. 41. §-a szerint magánvádra üldözendő cselekmény ugyan, de a bíróság ítéletében a Bp. 41. §-ában fel nem sorolt, tehát közvádra üldözendő bűncselekmény tényálladékát állapítja meg. J. E. B. 471811915. sz. Bp. 302. §., 1. bek. A törvényszék előtti főtárgyalásra nézve a Bp. XVIII. fejezetében foglalt szabályok az irányadók, ennélfogva a törvényszék előtt a főtárgyalást, tekintet nélkül az eljárás tárgyát képező bűncselekmény minősé68