Boronkay István (szerk.): Hatályos jogegységi döntvények és teljesülési határozatok. A magyar kir. Kúriának polgári és büntetőügyekben hozott teljesülési elvi határozatai (Budapest, 1931)

Btk. 251. §.—266. §. Btk. 251. §. Kettős házasság esetében, ezen viszony fennállása alatt, az elévülés nem kezdetik meg; ez tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjával veszi kezdetét. 55. sz. T. H. 1886. "Btk. 258. §. Valamely kereskedelmi társaságra vonatkozóan tett az az állítás, hogy az a bukás, csőd előtt áll; alkalmas arra, hogy annak alapján az állító ellen a Btk. 258. §-ában körülírt rágalmazás, illetőleg annak 261. §-a alá eső becsületsértés vétségének tényálladéka megállapíttassék. J. E. B. 862011907. sz. "Btk. 261. §., 263. §. A Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés tényálladékának egyik lényeges alkatelemét képező szándékosság a meggyalázó kifejezésnek tudatos használatában áll. Annak igazolása, hogy az állításnak célja jogos magánérdek megóvása, vagy előmozdítása volt, a Btk. 263. §-a szerint csak arra szolgálhat indokul, hogy a törvényben ki nem zárt esetekben az állítás valódiságának bizonyítása megengedtessék; de vádlott büntetlenségét csak az állítás valódiságának bebizonyítása eredményezi. J. E. B. 321211906. sz. *Btk. 261. §. A Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége nemcsak meggyalázó kifejezés használata, hanem olyan cselekmény által is elkövethető, mely akár egyes személy, akár pedig egyesület irányában a megvetésnek, vagy a kisebbítésnek kifejezésére, vagyis meggyalázására alkalmas. J. E. B. 782511908. sz. *Btk. 263. §. 5. p. Tudakozódó iroda tulajdonosa, ha az adott tudósítás miatt rágalmazással vádoltatik, jogosult jogos magánérdek címén valódiságot bizonyítani. J. E. B. 199611912. sz. *Btk. 266. §. A Btk. 266. §-a a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét csak abban az esetben zárja ki, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag ezek valamelyike részéről állíttatott, illetőleg használtatott. Ellenben az ügyfeleken kívül álló harmadik személy által, habár az ügyben és valamelyik ügyfélre vonatkozóan * Btk. 258.-277. §.-ait az 1914 : XLI. t. c. rendelkezései helyettesítik. 47