Boronkay István (szerk.): Hatályos jogegységi döntvények és teljesülési határozatok. A magyar kir. Kúriának polgári és büntetőügyekben hozott teljesülési elvi határozatai (Budapest, 1931)

örökségi jog: Törvényes és végrendeleti öröklés. IV. ÖRÖKLÉSI JOG. 1. Törvényes öröklés. Törvénytelen gyermek öröklése. A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvényes örökösödési joga. 79. sz. T. H. 1906. 2. Végrendeleti öröklés. Szolgabíró előtt tett végrendelet. Az ország valamely részében kifejlődött és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint 1861. július 23-tól az 1876 : XVI. tc. életbeléptéig szolgabíró és esküdt társa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-ának rendelkezéséből folyólag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. 8. sz. T. H. 1883. Bírósági végrendelet. 1. A járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogosítvák. 2. A közvégrendeletek felvételénél a járásbíróságok az 1874 : XXXV. tc.-ben előírt módon kötelesek eljárni és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a bíróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. 12. sz. T. H. 1884. Köíelesrész mentessége utóörökíésről. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy a vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, „hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében", vagy azzal a kifejezéssel, hogy „a gyermek nagykorúságának elérte, vagy a leánygyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében" — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát 21