Boronkay István (szerk.): Hatályos jogegységi döntvények és teljesülési határozatok. A magyar kir. Kúriának polgári és büntetőügyekben hozott teljesülési elvi határozatai (Budapest, 1931)

Kötelmi jog: Tiltott cselekmény. Vétlen károkozás. "Fürdők, kávéházak, stb. kártérítési felelőssége. A fürdők, kávéházak, éttermek és hasonló természetű üzemek és vállalatok tulajdonosai az üzemük helyiségeibe a látogatók által rendszerint magukkal vinni szokott tárgyaknak elveszése által okozott károkért ugyanolyan felelősséggel tartoznak, mint a vendégfogadósok és szállodások; hacsak ki nem mutatják, hogy a kár okozása a vendég valamely cselekményére vagy mulasztására, harmadik személy elháríthatatlan cselekményére, vagy pedig erőhatalomra vezethető vissza. 21. sz. J. D. 1920. Felelősség az ügy ellátására kirendeltért. A m. kir. Kúria a jogegységi tanácsnak 13. számú polgári döntvényét hatá lyon kívül helyezi és kimondja: Aki valamely ügyének ellátására maga helyett mást rendel ki, azért a kárért, amelyet a kirendelt az ügykörébe eső teendők teljesítésében harmadik személynek jogellenesen okoz, csupán saját vétkessége esetében felel. Ez a vétkesség nem forog fenn, ha a megbízó bebizonyítja, hogy a kirendeltnek megválasztásánál, s amennyiben felügyeletre, utasításra, vagy a tennivalók teljesítéséhez eszközök nyújtására van szükség, ennél is a kellő gondosságot kifejtette, vagy hogy a kár a megbízónak a kellő gondossága kifejtése esetében is bekövetkezett volna. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekre valamely külön törvény, és amelyekre az üzem vagy a foglalkozás veszélyessége, illetve terjedelme, vagy természete alapján a bíró a vétkesség nélkül való felelősséget megállapítja. 84. sz. T. H. 1917. Közhivatalnok felelőssége a kincstárral szemben. Kincstári hivatalnok ellen fegyelmi úton hozott, kártérítésben marasztaló határozat nem menti fel a kincstárt attól, hogy az illető hivatalnok ellen általa indított polgári perben a vétség által okozott kárt és a kár összegét külön bizonyítsa. 5. sz. T. H. 1883. Révvámjog kártalanítása. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül, állandó hidat építtet és ezáltal a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ez* 1. 1924: XIII. tc.-t! 19