Boronkay István (szerk.): Hatályos jogegységi döntvények és teljesülési határozatok. A magyar kir. Kúriának polgári és büntetőügyekben hozott teljesülési elvi határozatai (Budapest, 1931)

Kötelmi jog: Szerződés. A kötelmek tartalma. III. KÖTELMI JOG. 1. Szerződés. ^Ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességének kellékei. Az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4.420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a szempontjából akkor is érvényes, ha az ok­iratban nincsen benne a felek között létrejött megállapodás­nak minden része; elegendő, ha az említett okirat a jogügy­letben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, ez a körülmény kitűnik belőle. 27. sz. J. D. 1925. 2. A kötelmek tartalma. Pénztartozás után magasabb kártérítés megállapítása. Az 1923 : XXXIX. törvénycikk 2. §-ának első bekezdése sze­rint járó magasabb kártérítést olyan pénztartozás után is meg lehet állapítani, amelynek keletkezése óta a pénz értéke számbavehető módon már nem csökkent. 33. sz. J. D. 1928. Átértékelt pénztartozás után mérsékelt kártérítés meg­állapítása. Ha a késedelmes adós pénztartozását akár bírói ítélet, akár szerződés alapján átértékelt (valorizált) összeg­ben köteles fizetni, ebben az esetben az 1923 : XXXIX. tc. 3. §-a, illetve az 1925 : XXXVII. törvénycikk értelmében a késedelem idejére az 1923 : XXXIX. tc. 2. §-ának második bekezdésében meghatározott mérsékelt összegű kártérítés jár, amelyet azonban a bíróság a törvényes késedelmi ka­mat mértékéig is leszállíthat. 34. sz. J. D. 1928. 8%-nál magasabb kamat megállapításának tilalma. Az 1923 : XXXIX. és az 1925 : XXXVII. törvénycikkek nem érintik az 1877 : VIII. törvénycikknek a kamatláb magassá­gát meghatározó rendelkezéseit. Ehhez képest a bíróság az 1877: VIII. törvénycikk 9. §-a alá, vagy más törvény eltérő rendelkezése alá nem eső pénztartozások után a lejáratig * I. 1920: XXXVI. tc. 77. §-t! 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom