Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

20 körébe vannak útasitva. 1872. mart. 12. — 1905. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 27. szám). 4. Miután az 1871 : 31. tcz. 24. §-ban az igazságministernek adott azon meghatalmazásra, hogy a törvényszék székhelyétol távol eső járásokban, a járásbíróságokat telekkönyvi hatósággal felruházhassa s azon rendelkezésre, hogy ezeknél a telekkönyvi ügyek a járásbiró és aljárásbirákból alakult tanácsban intéztessenek el, — esakis a telekkönyvi ügyek s a végrehajtási eljárás közben teljesítendő dologi cselekvények gyorsabb elintézhetésének előnye szolgálhatott indokul s az hogy csupán a telekkönyvek vezetése s kezelésének teendőivel szándékoltatott volna megbízatni, ki nem tűnik : a kir. járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok, a végrehajtási eljárás közben a dologi cselekmények teljesítésére is hivatottaknak tekintendők. 1872 : május 15. — 4789. semm. teljes tanácsülési megállapodás (Törvénysz. Csarnok 1872 : 41. szám és Curiai határz. 1872 : 26. szám 524.) és 1872 aug. 12. — 9837. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 69. szám). 5. Ha a telekkönyvi birtokkiigazitás keresetlevél útján kéretik : ily esetben a pt.-rendtartást életbeléptető 1869. mart. 30-ki átmeneti intézkedés XIX. czikk 4. pontja szerint nem az osztrák polg. perrendben előirt szóbeli tárgyalásnak, hanem az 1868 : 54. tcz. által szabályozott rendes írásbeli eljárásnak van helye. Ennélfogva a •perfölvételre a kir. törvényszék határnapot tartozik kitűzni, mert ha e helyett a pernek jegyzőkönyvi tárgyalását rendeli el, — minek csak a perrendt. 144. és 145. §§. eseteiben van helye, — semmiségre szolgáltat alkalmat. Ily esetben a jogorvoslat nem folyamodás, hanem semmiségi panasz által eszközöltetik. 1872. május 8. — 4465. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 46. szám). 6. Mivel az 1871 : 31. tcz. életbeléptetése folytán a ptr. 18. és 19. §§-ban a birtokbiróság s ennek telekkönyvi osztálya közt a bírói illetőségre nézve fennállott különbség