Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

136 rendtartáson alapul. E tekintetben pedig és az ily tárgyú jogorvoslatokra nézve az Atm. intézk. XIX. czikke szerint a korábbi törvények és rendeletek érintetlenül hagyattak. 1871. aug. 9. — 8155. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 71. szám). 15. A hivatali pecsétnek a neheztelt végzésről való hiányozása szabálytalanság ugyan, de nem semmiségi eset. A szabálytalanság, ha ez által a félre jogsérelem nem járul, nem szolgálhat semmiségre okul. 1871. okt. 27.— 10641. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 89. szám és M. Themis 1871 : 4. szám, 30. lap). 16. Midőn a semmiségi panasz nem a kiigazitási perbeli eljárás és Ítélet, hanem a telekkönyvi hatóságnak a tulajdonjog bekebelezését elrendelő végzése ellen van irányozva : az ily végzések ellen nem a perrend 297. §-ra alapitott semmiségi panasznak, hanem a telekkönyvi szabályok 142. §-ban emiitett folyamodási jogorvoslatnak van helye. 1871. nov. 9. — 12460. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 8. szám). 17. A biróság azon eljárása által, hogy a bejelentett elsőbbségi igény tárgyalására határidőt tűzött, az igényt letárgyalta, s a fölött határozatot hozott, — a ptr. 287. §. bármely pontja alapján a megsemmitésre okul szolgálható jogsérelmet nem okozott. 1872. január 10. — 15239. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 18. szám). 18. A kisajátítási 1865 : 55. t.-czikk 58., 59. §§. szerint a kisajátitási eljárás alatt jogorvoslatnak helye épen nem levén, és csak semmiségi panasz engedtetvén meg a véghatározat ellen, — a semmiségi panasz beadása tekintetéből szorgalmazott igazolás kivételével, más esetekben igazolásnak nincsen helye. 1872. május 23. — 5050. teljes tanácsülési határozat, a semmitőszék döntvénykönyvéből (Törv. Csarn. 1872 : 46. szám). Ad 5. 19. Az elsőfolyamodási biróság az új birósági szervezés folytán sem mondhatja ki illetéktelenségét, ha