Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

71 nézve a sommás eljárás okmányilag kiköttetett. Ennélfogva az előbbi törvénykezési szabályok hatálya alatt s azoknak megfelelőleg a kereset alapjául szolgáló okirat szövegében kikötött „legrövidebb törvényút" — bővebb és szabatosabb meghatározás nélkül — a sommás eljárással egyértelműnek nem vehető. Az eljáró egyes biróság tehát midőn a sommás eljárás alá tartozó eseteket tüzetesen felszámláló, meghatározó s igy szoros magyarázaté törvényt, ama kitétel mellett, 300 ftot túlhaladó öszszegnél helytelenül alkalmazza és saját illetőségét megállapítja, a ptr. 297. §. 4., pontja alá eső semmiségre ad okot. 1871. mart. 15. — 2267. semm. sz. h. (Torv. Csarn. 1871 : 38. szám). 7. A sommás eljárás kikötését tartalmazó okmány a ptr. 93. §. b) pontja szerint a sommás eljárás megalapítására csak az esetben fogadható el alapul, ha az a ptr. 167. §-ban felsorolt kellékekkel bir. 1871. aug. 8. — 9037. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 21. szám 429. Themis 1871 : 37. szám, 423. lap). 8. Ingatlant tárgyazó adásvevési szerződésben, ha a sommás perút csak a kötbérre nézve köttetett ki — az a szerződésből eredhető más pereknél nem alkalmazható. 1871. okt. 25. — 11912. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 90. szám). 9. Ha felperes részére szabadon választandó sommás biróság van kikötve, a 30 fton alóli követelésre vonatkozó személyes kereset is a községi biróság mellőzésével — egyenesen a kir. járásbiróság előtt indítható meg. 1872. febr. 21. — 1000. semm. sz. h. (M. Themis 1872 : 24. sz., 204. lap). 10. Habár a tartozásnak biróság közbejötte nélküli behajthatása köttetett is ki : ezen körülmény még nem feltételezi a sommás útoni beperelhetést, ha ez világosan ki nem köttetett. 1871. aug. 8. — 8902. semmitőszék hat. (Törv. Csarn. 1871 : 68. szám).