Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

69 íóznak. 1871. decz. 27. — 15996. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 . 17. szám és Curiai hat. 1872 : 19. szám). 5. A kereset alapját tevő már a perrend hatályba lépte alatt keletkezett kötvényben foglalt azon kikötés alatt, hogy alperes bármely bírónak s a legrövidebb szóbeli perútnak magát aláveti : csak a sommás, nem pedig a rendes Írásbeli eljárás értethetik; 1872. aug. 13. — 8769. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 70. sz.). 93. §. A sommás eljárás esetei. Ad a.) 1. A követelés tárgyát képező zsidó (zsinagógában levő) imaszék, annálfogva, mivel az telekkönyvezésiek tárgyát nem képezheti és mivel az az idegen tulajdont képező fő vagyonnak nem tartozéka, ingó dolognak tekintendő. Az az iránti kereset a ptr. 93. §. a) pontja értelmében sommás eljárás alá tartozik. Az eljáró sommás biróság tehát, a ptr. 297. §. 5. pontja szerint megsemmitendő végzést hoz akkor, midőn a kereseti imaszéket ingatlannak tekintve és magát illetéktelennek nyilatkoztatva, felperest keresetével a törvény rendes útjára útasítja. 1871. april 14. — 3550. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 14. szám). 2. Az apaság elismerésének kimondása iránti kereset sommás útra nem tartozván, az ezzel egybekapcsolt gyermektartási követelés is a törvényszék hatásköre alá esik, — habár az 300 ft.-ot túl nem halad is. 1872. május 24. — 5457. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1872 : 50. sz.). 3. Midőn a kereset tárgyát nem az iparos és tanoncz közötti viszonyra vonatkozó kérdés elintézése, hanem egy oly kétoldalú szerződós képezi, melyet a szülők fiúknak bizonyos mesterségben való kitaníttatása iránt valamely iparossal kötöttek, s a mely szerint a szülők azon iparosnak a kitaníttatásért részletenként teljesitendö pénzfizetést