Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)
277 egyik házastársat illeti. Ennek bizonyítására szolgál, ha az egyik házastárs a biróság előtt fellvett, tehát tartalmánál fogva teljes hitelt érdemlő jegyzőkönyvben önmaga elismeri, tehát bizonyitja, hogy az ingatlan vagyon házastársának kizárólagos tulajdonát képezi. 1872. okt. 7. — 7379. legfh. (Törv. Csarn. 1872 : 84, 85. szám.) 50. Telekkönyvi kiigazitásnak a bejegyzett birtokviszonyokra nézve akkor van helye, ha azok nem vétettek föl a helyszínelés alkalmával a hirdetvényi határidő kezdete előtt fennállott tulajdon, illetőleg birtokviszonyoknak megfelelőleg. Midőn tehát a hagyatékra nézve a helyszíneléskor s a felszólítási határidő megnyíltával az örökösök között az osztály még meg nem történt: ily esetben a tkv. 24. §-nál fogva a telekkönyvi hatóságok által is szem előtt tartandó helyszinelési szabályok, jelesül az 1854. évi július 23-án kelt helyszinelési utasítás 75. §. értelmében a birtokállomány az örökhagyó nevére lett volna fölveendő, — a mi ha. meg nem történt a fölvétel nyilvánláthatólag hibásan eszközöltetett. Az ilyképen hibás helyszínelés helyreigazításánál a tkrend II. rész határozatai szerinti elbánás alá eső ügyeket szabályozó 56. §. zsinórmértékül nem szolgál. 1871. okt. 11. — 6217. legfh. (Curiai hat. 1872 : 40. szám. CXXV.) 51. Örökségi osztály elrendeléseért beadott kérvény keresetlevélnek nem tekintethetvén, ennek alapján a hagyatéki ingatlanokra a pörfüggőség telekkönyvi följegyzése helyt nem foglalhat. 1871. febr. 14. — 279. legfh. (Curiai hat. 1872 : 40. szám. CXXIX.) 52. Habár valamely ingatlanra ennek vételárát túlhaladó terhek vannak is bekeblezve, ezen körülmény önmagában véve alapul nem szolgálhat arra, hogy a vételárt túlhaladó adóssági összeg erejéig a vevő az eladónak más ingatlanaira a zálogjogot előjegyeztesse; — nem szolgálhat alapul még akkor sem, midőn eladó magát ezen terhek kitörlésének kieszközlésére az adásvevési szerződés