Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

271 s az ezt tartalmazó okiratnak érvényessége képezi. Annak megbirálása, hogy a jogügyletből származnak-e általában és különösen milyen kötelezettségek, — nem a kitörlési pör útjára tartozik. 1870. mart. 26. — 1300. legfh. (Curiai hat. 1872 : 15. szám. LIX.) 24. A telekkönyvi bekeblezés a tulajdonjog igazolására bizonyítékul nem szolgál, — ha okmányilag kimutattatott, hogy attól a helyszíneléskor a bejegyzett fél haszonbért fizetett. 1870. decz. 15. — 8126. legfh. (Curiai hat. 1872 : 35. szám.) 25. A kinek az örökhagyó halála után valamely ingatlanra nézve a tulajdonjog odaitéltetett s az már nevére is kebleztetett: annak joga van az ingatlan előbbi haszonbérlője ellen ennek vagyonára zálogjogi előjegyzést eszközöltetni — a fizetéstelenül maradt haszonbér hátralék biztosítására. Azon körülmény, hogy a tulajdonjog iránt lefolyt perekben a jószággal együtt nem lettek egyszersmind megítélve annak az örökhagyó halála napjától járó haszonvételei is, — az előjegyzés elrendelését nem gátolhatja. 1872. april. 30. — 2312. legfh. (Törv. Csarn. 1872 : 39. szám.) 26. Azon személy, kinek javára az örökjog csak a helyszinelés után nyilt meg, szintén jogosítva van birtokkiigazitást szorgalmazni, de csak az örökhagyó nevében. Ily esetben a kiigazítás is csak az örökhagyó hagyatéka nevére eszközölhető. Ellenben azon kérelem, hogy a tulajdonjog egyúttal a fölperesként fellépő örökös nevére kebleztessék be, — mint nem a helyszinelési hibás fölvételből eredő, — a kiigazítási perben nem érvényesíthető. Azon öröklési igény, mely már a telekjegyzökönyvek behozatala után keletkezett az öröklési eljárásra tartozik. 1871. január 18. — 4195. legfh. (Curiai hat. 1872 : 21. szám. LXVIIL). 27. Birtokkiigazitásnak a telekkönyvek szerkesztése előtt megnyilt örök jog alapján még akkor is helye van,