Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

255 az eladónak, hanem egy harmadiknak nevére van telekkönyvezve: a szerződés érvénytelenítésére és a vételár fejében tett részletfizetés visszakövetelésére elegendő alapul nem szolgálhat. Erre a vevő csak akkor van feljogositva, ha bizonyossá válik, hogy az ingatlan a nevére át nem irathatik s igy a szerződésnek foganatot szerezni nem lehet. Miből következik, hogy vevőnek első sorban a szerződés betöltése iránt kell perrel föllépni s egyedül ennek eredménytelensége esetében lehet visszafizetési, illetőleg kártérítési igényeit érvényesíteni. 1870. máj. 25. — 3644. legfh. (Curiai hat. 1772 : 44. szám. CXLI.) II. AlaJci jog. L A ptr. 27. és 28. §§. és az átmen. intézk. XIX. czikk 1-ső pontja szerint a bányaügyekre nézve épségben fenntartott ideigl. törv. szab. VII. rész 31. §. értelmében a közönséges polgári jognak alaki rendszabályai a bányabir óságok által is megtartandók, — a mennyiben eltérő intézkedések nem foglaltatnak. Ezen ideigl. törv. szab. VII. r. 38. §-ban pedig a bányabiróság előtt inditott sommás visszahelyezési perekre nézve a semmiségi panasz használata nincsen kizárva. 1871. mart. 20. — 81. legfh. (Curiai hat. 1871 : 12. szám. XXIII). 2. Ha a tárgyalás folyama alatt nem a jogczim s nem is a kereset alapja változtattatik, hanem csupán fölperesnek tévedésből hibásan irt kereszt, vagy vezeték neve igazittatik ki: ez esetben nem forog fenn ok a kereset viszszautasitására sem föllebbezés, vagy semmiségi paraszra. 1871. január 30. —2247. semm. (Törv. Csarn. 1871 : 39. szám). 3. A választott biróság működése akkor tekintetik befejezettnek, midőn az előtte tárgyalt ügyben az Ítéletet meghozta. A választott birák fizetéséül szolgáló napi dijj általány a biróság működésének tartamára biztosíttatván, ennek fizetése a működést befejező itéletho-