Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

247 hasznaira nézve is kármentesítendő. Elmaradt haszon fe­jében, midőn a kár nem szándékosan okoztatik, az elvont vagyonnak értéke után a kártétel napjától járó 6% ka­mat megítélendő. 1872. május 13. — 2841. legfh. (Törv. Csarn. 1872 : 45. szám.) 37. A haszonbérlő, jóllehet csak dologhozi (telek­könyvileg be nem keblezett) jogot szerzett, előleges sza­bályszerű fölmondás nélkül, a bérleményből kitakaródni és igy az uj vevőnek (habár ez tulajdonjogát bejegyeztette is) engedni nem tartozik. 1872. évi 1436. legfh. (Törv. Csarn. 1872 : 48. szám). 38. A hitbér kifizetése tekintet nélkül arra, hogy a hagyatékhoz több rendbeli birtokok is tartoznak, a hagya­tékokhoz tartozó bármely vagyonból követelhető. 1870. január 27. — 387. legfh. (Curiai hat. 1872 : 24. szám). 39. A czégtulajdonos örökösei az ezen czég részére kiszolgáltatott árúk megfizetésére még azon esetben is kö­telezhetők, ha az üzlet harmadik személy birtokéiba ment ugyan át, de az uj birtokos az üzletet az örökhagyó czégje alatt vezeti. 1870. jan. 28. — 804. legfh. (Curiai hat. 1872 : 24. szám. LXXIII). 40. A közhatóság előtti panaszok, vagy följelentések becsületsértési esetet nem képeznek. Ha azonban pa­naszló, vagy följelentő ezen följelentésen kivül az ellen­felet mások előtt is nyilvánosan (ugyanazon váddal) illette, melyet ellene följelentett (p. o. tanúk vallomása szerint tolvajnak nevezte, s mint ilyet befogatni kivánta) ez által a becsületsértés tényálladéka meg van állapitva. 1870. febr. 1. — 815. legfh. (Curiai hat. 1872 : 24. szám. LXXIV). 41. A hagyatéki vagyon az osztály megtörténtéig az örökösök közös tulajdonát képezvén, annak időközbeni vagyis az örökhagyó halálától járó haszonvóteléböli osz­talék mindegyik örököst öröksége arányában illeti meg. 1871. nov. 3. - 42.083) legfh. (Curiai hat. 1872 : 24. szám LXXV.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom