Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

214 7. A községi bíráskodás nem. foganatosítható, tehát annak előleges igénybevétele nem kötelező azon esetben, midőn a községi biró, mint a község képviselője, annak nevében lép föl felperesileg ugyanazon község lakosa, illetőleg lakói ellen. Ily esetben az egész elöljáróság érdekelve levén, sem a biró, sem előljáró társai nem bíráskodhatnak. Hanem az illetékes kir. járásbíróság eljárásának van helye. 1872. május 24. — 5170. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 51. szám). 8. A községi bíráskodásnak nem lehet helye, ha a perben maga a községi biró fel-, vagy alperesként van érdekelve. Ily esetben a községi biró a ptr. 56. §. a) pontja értelmében nem biráskodhatik, nélküle pedig az illető községbeli bíróság szabályszerüleg nem alakulhat; — egy másik községnek bírósága ellenben, mint a melyiknek területén a peres ügyfelek laknak, a ptr. 475. §. szerint az ügyben hasonlólag nem biráskodhatik. 1872. június 27. — 6912. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872 : 34. szám, 541.). 9. A birói illetőség megállapítása, vagy a kereset megállhatása kérdésére nézve irányadó csak a beperesitett, illetőleg a keresetben számszerűleg meghatározott összeg lehet, nem pedig azon kisebb összegű részlet, mely a megtartott tárgyalás következtetében fölperes részére netalán megítéltetnék. Bár a megítélhető követelés nem is haladja túl a 30 ft.-ot, de ha ennél a beperesitett összeg nagyobb mennyiségű : a ptr. 475. és 480. §§-ait alkalmazásba venni nem lehet. 1872. sept. 26. — 10794. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 82. szám). 477. §. Egyezség. 1. Midőn a végrehajtás alapját képező egyezség a községi bíróság előtt köttetett, a ptr. 346. és 347. §§-ok szerint a végrehajtást is a községi biróság, mint a per birája előtt kell kérni. A járásbíróság nem követ el semmiségi