Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

191 zésből származó végrehajtási jogra értendő. Miből következik, hogy az itélet, vagy egyezség alapján a végrehajtás mindaddig elrendelhető, míg az itélet, vagy egyezségbeli jog a polgári törvények szerint el nem évült. Ellenben hogy azon esetben, ha a nyertes fel az itélet, vagy peregyezség alapján nyeri végrehajtási végzést nem foganatosította 3 év alatt azon naptól számítva, melyen a végrehajtási végzést kieszközölte : az ily végrehajtási végzés hatályát vesztvén, a ptr. 378-. §. végpontja értelmében a végrehajtási végzés megújításának van helye; — ily esetben azonban, ha a végrehajtató fél ki nem mutatja, hogy a végrehajtás a marasztalt fél kérelmére egyezségileg halasztatott el, vagy hogy a végrehajtást kielégitési alap hiánya miatt nem eszközölhette, a megújított végrehajtási kérelem fölött az ellenfél előlegesen meghallgatandó, s az eredményhez képest lesz a további intézkedés megteendő. 1872. decz. 10. — 14462. sz. teljes tanácsülési hat. (Törv. Csarn. 1872 : 101. szám, a semmitőszék döntvénykönyvéből és Curiai hat. 1872 : 45. szám, 568.). 380. §. Visszvégrehajtás. 1. Visszvégrehajtásnak, jóllehet az alapul szolgáló eljárás és itélet megsemmisíttetett, helye nincs oly esetben, midőn a tartozás lefizetése nem végrehajtás útján s nem is bírói kezekbe, hanem önként, kiegyezéssel s az ellenfél kezeibe eszközöltetett. Ily esetben a fizetmény külön kereset útján követelhető vissza. 1871. május 12. — 4806. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 44. szám). 2. A ki nem a biróság által foganatosított végrehajtás útján teljesítette nyertes ellenfelének a marasztalási fizetést, hanem önként, saját elhatározásából, annak nincs joga azt visszakövetelni, biróilag foganatosítandó visszvégrehajtás útján, — habár a fövégrehajtást a biróság ren-