Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

189 tiltja az okmányokra alapított ezen kereset tárgyalását, habár később lett is az benyújtva. 1872. okt. 17. — 9481. teljes tanácsülést hat. (1872 : 90. szám, a semmitőszék döntvénykönyvéből, és Curiai hat. 1872 : 43. szám, 554.). 9. A végrehajtási jognak részletfizetések folytáni korlátozása, illetőleg megszüntetése nem semmiségi panasz, hanem külön kereset alakjában érvényesítendő. 1871. nov. 4. — 11055. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 81. szám). 377. §. A csőd hatálya. 1. A marasztalt fél ellen elrendelt csőd esetében az ingókra esődnyitás napján foganatosított foglalás a foglaltatónak nem ad zálogjogot. A csődnyitás napján teljesített foglalások és felül foglalások hatályukat vesztik. 1871. april 15. — 3577. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 37. szám). 2. A ptr. 341., 361. §§. értelmében a biztosítási foglalás azon időtől fogva, melyben az összeírás teljesíttetett, az összeirt tárgyakra nézve minden későbbi foglaltató ellen zálogjogot nyújt. A ptr. 377. §-ból kifolyólag pedig e zálogjog hatálya a végrehajtást szenvedettnek utóbb bekövetkezett csőd alá jutása által nem szenved változást, — miért is e miatt a végrehajtatónak az eljáró egyes bírósághoz beadott árverési kérelme, jóllehet a bukottat ezentúl a perügyelő képviselheti, vissza nem útasitható. A ptr. 377. §-a, mint későbbi törvény által az 1840 : 22. tcz. 2. §-a e részben megváltozottnak s a következő 4. §-ban foglalt kedvezmény a váltótörvényszékivel egyenlő hatályú köztörvényi birői foglalásokra is kiterjesztettnek tekintendő. 1871. nov. 3. — 12759. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 10. szám).