Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

160 azonban oly rendelkezést sehol sem tartalmaz, mely szerint a rendes illetőségtől eltéröleg a zárlat folytán megindítandó perre nézve azon 'bíróság válnék illetékessé, mely a zárlatot elrendelte. 1872. január 9. — 15809. sémin. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 17. szám). 2. Midőn a biztositási intézkedés oly okirat alapján kéretik, melyben a sommás eljárás kikötve nincsen; — a követelés pedig (200 öl fa, vagy 2000 írt. iránt) különben a sommás eljárás körét meghaladja, mert a ptr. 93. §. egyik pontja alá sem vonható : ily esetben a kir. járásbíróság, a biztositási intézkedés elrendelésére sem hatáskörrel, sem illetőséggel nem bir. 1872. mart. 20. — 2246. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 19. szám, 506.). 326. §. A zárlati kérelem elintézése. 1. A zárlat kérvény fölött a biróság az ellenfél kihallgatása nélkül tartozván határozni, — az ily kérvény fölötti tárgyalás elrendelése megsemmitendő. 1871. évi 9122. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 22. szám, 439.). 328. §. Zárgondnok. 1. A zárgondnoki dijjak és költségek a zárgondnok egyszerű előadására az érdekelt felek kihallgatása nélkül meg nem állapithatók. Az ily költségek megállapítása iránt is szabályszerüleg, kellő birói határozat alakjában kell intézkedni. 1872. febr. 29. — 1323. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 30. sz. és Themis 1872 : 20. sz., 173.). 332. §. Kifogások. 1. A biztositást szenvedett fél által a ptr. 344. §. szerint beadott kifogások a 332. §. értelmében az eljáró biróság által levén tárgyalandók, — erre nézve a bizto-