Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

156 7. — 67. semm. teljes ülési hat (Törvénysz. Csarn. 1872 : 16. szám és Curiai hat. 1872 : 10. szám). 2. Perújításra csupán az anyaperben nem használt uj okmányok előmutatása nem elegendő, hanem az is megkívántatik, hogy ezek lényegileg a per érdemére vonatkozzanak, — s azon körülmény, hogy az okmányok e minőséggel birnak-e? már a perújítás megengedésének kérdésénél megbírálandó. Ha a perújításnak nem adatik hely, az ügy érdemébeni Ítélethozatal szükségessége önként elenyészik. 1871. decz. 19. — 10610. legfőbb ítélsz. (Curiai hat. 1872 : 5. szám, XLIL). 317. §. A perújítás kizárása. 1. A ptr. 317. §-nak azon rendelete, mely szerint esküvel eldöntött kérdésre nézve a perújítás meg nem engedtetik, — oly esetben, midőn a letett eskü csak az alapper egyik tárgyára, u. m. a kiszolgáltatott termesztmények s egyebek becsértékére vonatkozik, a perújításnak hivatalbóli megtagadására okul nem szolgálhat. 1871. jan. 12. — 13397. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 15. szám, 395. és Themis 1871 : 25. szám, 290. lap). 319. §. Per újítási kereset. 1. Azon esetben, midőn az alapper tárgyalásánál, habár véletlenül elmaradt alperes, a ptr. 97. §. rendeletéhez képest, az alapperben eljárt bíró illetősége ellen kifogást nem tett, újított keresetlevelébe:/ az alapperbeli bíróság illetőségét meg nem támadhatja. Mert az újított pernek az alapperbeli biró előtt kell letárgyaltaim és mert az újított perben mindenek előtt az újitás megengedése fölött s ekkép az ügyérdemében kell ítélni, — az ügy erdemének megvitatása után pedig az dletöség elleni kifogásra visszatérni nem lehet. 1871. decz. 29. — 15574. semm.