Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

5 mart. 3. — 1385. semm. sz. h. (Themis 1871 : 15. szám 163. lap). 4. Azon földtehermentesitési ügyek, melyek az úrbéri kárpótlás kiutalását szabályozó és az átm. intézkedések XIX. czikke 1. pontja által fenntartott rendelet szerint döntetnek el, a semmitőszék illetősége alá nem tartoznak. 1870. jul. 28. — 6989. semm. sz. h. (A „Jogtudományi közlöny "-nyel járó Cúriai liatározatok 1871. évi 15. szám 394.). 5. A semmitőszék nincs hivatva a felett határozni, hogy az anyagi jog szabályai a perügy érdemének eldöntésénél helyesen, vagy tévesen alkalmaztattak-e? A konok perlekedés fenn, vagy fenn nem forgásának esete kizárólag az ügy érdeméhez tartozik. 1871. máj. 22. — 5431. semm. sz. h. (Curiai határozatok 1871 : 16. szám 405.). 6. Sajtó ügyekben, ha a nyomtatványok lefoglalva nem lettek s a jogerejüvé vált elmarasztaló Ítélet a nyomtatványokra nézve intézkedést nem tartalmaz, illetőleg ha abban a nyomtatványok elnyomása, vagy megsemmisítése kimondva nincs : ezen elnyomást, vagy megsemmisítést magán vádló a kellő időben elmulasztott jogorvoslat helyett egyszerű pótfolyamodás útján ki nem eszközölheti. Az eljáró biróság tehát az által, hogy az ily kérelemnek helyt nem ad : a sajtó törvény 26. §-a rendeletet nem sérti és a sajtó eljárás 91. §-ban elősorolt semmiségi esetek egyikére sem szolgáltat alkalmat. 1871. jun. 3-án 6366. semm. sz. h. (Curiai határz. 1871 : 17. szám 409.). 7. A felsőbb bíróságok Ítéletei hivatalból megsemmisítendők, ha az ügy érdemében is ítéltek akkor, midőn az elsőbiróság fölperes keresetét, mint időelőttit, visszautasítván, a kereseti követelés valódisága és jogosultsága ellen tett kifogások elbírálásába nem is bocsátkozott, vagyis midőn az ügy érdemére nézve elsőbirósági Ítélet nem is létezik. Ha tehát ily esetben a másod- és harmadbiróság túl megy az elsőbiróság által eldöntött kérdésen, illetőleg