Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

133 döntésénél helyesen alkalmaztattak-e? Következőleg a törvénynek az ügy érdeme körüli helytelen magyarázata vagy téves alkalmazása miatt semmiségi panasznak helye nincs. 1871. május 22. — 5431. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 16. szám, 405. és Themis 1871 : 27. szám, 315. lap). 3. A pénzügyi törvényszékek Ítéletei alapján az 1868: 31. törv.-czikk értelmében ingóságokra foganatosított végrehajtási eljárás folytán a ptr. 297. §-ra alapitható s a m. kir. Curiai, mint semmitőszék birálata alá tartozó semmiségi panasznak helye nincs. 1871. aug. 22. — 9267. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 74. szám). 4. Az ügyvéd által eltartóztatott iratok visszakivánása kérdésében a törvényszékek perenkivülileg fegyelmi úton határoznak s e tekintetben végzéseik ellen az előbbi törvénykezési eljárás szerinti jogorvoslatnak van helye, mi felett az átmeneti intézk. XIX. czikkére való tekintettel a királyi itélő tábla határoz. 1871. október 4. — 8834. semm. sz. hat. vonatkozással az 1871. jun. 7. — 6413. sz. alatt ügydarabra (Törvénysz. Csarn. 1871 : 81. szám). 5. Midőn panaszló a telekkönyvi kitörlést tárgyazó kérvényre kitűzött tárgyalási határnapot mulasztja el és ennek igazolását kéri : az ilyen tisztán telekkönyvi ügyben az Atm. intézk. XIX. czikk 2. pontja értelmében a semmitőszék illetősége alá vonható semmiségi panasznak helye nincs. 1871. sept. 13. — 10067. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 83. szám). 6. A birói intések csak önállólag szorgalmazhatók s rendelhetők el, — de a perbeli határozat tárgyát nem képezhetik. A biróság tehát a ptr. 297: §. 1. pontjába ütköző semmiséget követ el akkor, midőn alperest bizonyos cselekvény teljesítésére (például a beküldött 20 frt. letéteményezésére) a peres ügyben hozott határozat szövegében intette meg. 1871. okt. 10. — 11699. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 86. szám).