Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

111 eljárás befejezése után itólet által eldöntendő, — mely ítélet e szerint, miután az ügy érdemét intézi el, csak olyan lehet, mely vagy helyt ad a fölperesi keresetnek, vagy attól fölperest elmozdítja. Azon ítélet, mely fölperes keresetét érdemleges okokból leszállítja, oly Ítéletnek veendő, mely fölperest keresetével elutasítja. Az elsőbirósági leszállító ítéletnek a másodbiróság által ilyképen tett kijavítása az ítélet megváltoztatásának nem tekinthető. 1871. okt. 10. — 12334. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871: 84. szám). 3. A bíróság tagjai közt köröztetés útján s így ülésen hívül hozott bírói végzés semmiségi esetet foglal magában. 1871. sept. 21. — 10012. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 87. szám). 4. Midőn a peres felek nem csak a kereseti jog felett, lianem az ügy érdemében is nyilatkoztak, az ügy érdeme pedig a ptr. 246. §. szemit nem végzéssel, hanem ítélettel eldöntendő levén : az eljáró bíróság semmiséget követ el, ha ily esetben a kereseti jog iránti vitás kérdést csak végzéssel és nem a törvény rendeletéhez képest Ítélettel határozza el. 1872. jun. 20. — 6091. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 60. szám). 5. A ptr. 246. §. értelmében, az eljárás befejezte után a per érdeme itéletileg levén eldöntendő, — az eljáró bíróság szabálytalanságot követ el és megsemmitésre szolgáltat okot az által, hogy a kereshetőségi jognak leszállításával a per érdemét végzésileg dönti el, és a határozattal meg nem elégedő felet a felebbezési jogorvoslatnak használatától elzárja. 1872. okt. 15. — 9555. semm. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 88. szám). 247. §. Indokolása. 1. Felülvizsgálat tárgyául csak az ítélet rendelkező része szolgálhat. Az ítélet indokolása semmiségi panasz