Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

94 2. A katonai biróságok előtt az osztrák perrend szerint kezdett s az emiitett biróságok megszüntetése folytán a polgári bíróságokhoz áttett perek is az 1868 : 54. tczikk eljárási szabálya szerint kezelendők s a mennyiben azoknál átmeneti intézkedések szüksége forog fenn, e tekintetben lehetőleg a ptrend életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában 1869. mart. 30. — kelt igazs. ministeri rendelet szabályai alkalmazandók. 1872. mart. 7. — 1600. semm. sz. h. (M. Themis 1872 : 14. szám, 120. lap). 3. A biróság pertárnoka által hozott végzések és tett intézkedések elleni panaszok első vonalban az illető törvényszék előtt érvényesitendők; — a ptr. 297. §. alá ilyetén kezelési intézkedések vonhatók nem levén. 1872. sept. 5. — 9894. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 84. szám). 142. §. ítélet alá terjesztés. 1. Az ügy Ítélet alá terjesztésének a ptr. 143. §. szerint csak azon esetben van helye, ha a választól kezdve valamely perirat a kitűzött határidőben be nem adatott. Ellenben nincs helye akkor, midőn a perirat benyújtására kiszabott határnapon a beadott perirat az ellenfél részéről át nem vétetett. 1871. april 14. — 3662. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 37. szám). 2. Azon körülmény, hogy felperesi ügyvéd meghatalmazványát sem a keresetlevélhez nem csatolta, sem azt a per fölvételnél elő nem mutatta, — a mennyiben az mégis az ügy befejezése előtt a perhez mellékeltetett, — semmiségi esetet nem képez. De csak oly esetben, midőn alperes az emiitett okból a ptr. 143. §. alapján az ügynek Ítélet alá terjesztését nem kérte, hanem e részben csak perirataiban tett kifogást. 1871. május 19. — 4615. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 44. szám).