Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

86 A peres félnek odaítélt eskü letételére, a határnap hivatalból ki nem tűzhető', ennélfogva az ellenkező eljárás semmis. (1869. évi augusztus 27-én 593. sz. a. semm. sz. határozat.) Az eskületételre jelentkezés végett kiszabott határidő az illető Ítéletnek nem a jelentkezni köteles fél, hanem annak ellenfele részére történt kézbesítési napjától számítandó. (1869. évi oct. 21-én 1975. sz. a. semm. sz. hat.) Felperesnek, ha a póteskü jogérvényesen oda Ítéltetett, s annak letételére a biróság már határnapot is tűzött, a 239. §. szerint joga támad az esküt a kitűzött határnapon letenni. Nem foszthatja meg őt e jogától azon körülmény, hogy alperes időközben per újítási keresetet adott be. Mert a ptr. 324. §. szerint a perújítás átalában az alapperben hozott Ítélet végrehajtását nem gátolja: hogy pedig felperes a végrehajtást, a melyhez perujitás daczára is joga van, kérhesse, a ptr. 345. §. e) pontja szerint az esküt le kell tenni. Sőt a ptr. 317. §. a) pontja szerint az esküvel eldöntött perekben nincs is helye perújításnak mindaddig, mig az eskü hamisnak be nem bizonyult; — miből következik, hogy ily esetekben perújítás előtt az esküt le kell tenni és a perújítást a 341. §. szerint csak akkor kérhetni, ha az eskü biróilag hamisnak mondatott ki. (1870. jul. 21-én 6710. sz. a. semm. sz. hat.) 240. §. Az eskü letétele. Megengedhető fontos okból, hogy az eskü ne a per birája, hanem más hason fokú biróság előtt tétessék le. Ily fontos okul szolgálhat a költségkimélés tekintete is. (1870. april. 29-én 3346. sz. a. semmítőszéki határozat). A per birósága az eskü kivétele végett csak hason