Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

79 alkalmazásba; tehát a per megszűntnek nem nyilvánítható, sem pedig az iratok Ítélethozatal végett a törvényszék elébe nem terjeszthetők, mindaddig, míg azt valamely fél nem kéri, s a pertárnok a periratot mindaddig elfogadni köteles, míg az ellenfél az Ítélet alá terjesztést nem kérte. (1870. július 29-én 6662. sz. a. semmítőszéki határozat.) Ha a per felvétele után az ellenirat beadására kitűzött határnapon egyik fél sem jelent meg a pertárban, a pertárnok a ptr. 143. §. értelmében az ügyiratokat az igazolási határidő lejárta után sem terjesztheti be határozathozatal végett mindaddig, míg valamelyik fél nem kéri. (1870. jun. 22-én 5387. sz. a. semm. sz. hat.) Az igazolási kérelem kellő időben beadatván a törvényszék , a főügy tekintetében, és illetőleg a per megszüntetése iránt csak az igazolási tárgyalás befejezte után hozhat határozatot. (1869. sept. 30-án 1540. sz. a. semm. sz. határozat.) 148. §. A jegyzőkönyvi tárgyalás befejezése. A rendes perek jegyzőkönyvi tárgyalására vonatkozó azon szabály alól, hogy a jegyzőkönyv rendszerint 3 nap alatt befejezendő, az igazolási tárgyalásnál kivétel létezik, mert ezt még a tárgyalási napon be kell fejezni. Semmis azon végzés, mely a tárgyalási nap lefolyta után valamely perbeszéd utólagos beiktatását megengedi. (1870. jun. .13-án 5465. sz. a. semm. sz. hat.) 152. §. Bizonyítási kötelezettség. Ha a ténybeli állítás, mint döntő ténykörülmény a perbeli bizonyítékok kivétele és jogi ereje körül forog: e kérdés az ügy érdemére tartozik. Azon kér-