Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

75 A felebbezési indokok határnapjának (8, illetőleg 15 nap) elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. (Ptr. 306. §.; 1869. aug. 4-én 1458. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásnál a felebbviteli biróságok határozatának kihirdetés útján történt közlése esetében a felebbvitel a kihirdetéskor azonnal bejelentendő, s az indokolás beadására ily esetben felebbezéseknél is a határidő a ptr. 125. és 286. §§-ai értelmében a felebbezés kijelentésétől számítandó 8 nap. (1870. jul. 15-én 5949. sz. semm. sz. h.) Sommás perben, ha a fél a felebbvitel mindkét nemével akar élni : köteles az Ítélet kihirdetésekor azonnal mindkettőt vagy felebbvitel kitétellel, vagy mindeniknek külön megnevezésével bejelenteni. (1869. aug. 4-én 530. sz. a. semm. sz. hat.) A semmiségi panasz elvetendő, ha az itélet kihirdetésekor nem semmiségi panasz, hanem felebbezés jelentetett be, — a semmiségi panasz pedig csak később, de a határidőn túl, elkésetten adatott be. A felebbezés bej elentése nem pótolja a semmis égi panasz beadását. (1869. jul. 13-án 107. sz. a, semm. sz. hat.) 126. §. A meg nem jelenés folytán hozott marasztaló itélet ellen rendes eljárásban a ptr. 285. §. értelmében helye van. A 126. §. korlátoló szabálya csak a sommás perekre szorítkozik és a rendes eljárásra ki nem terjed. (1870. okt. 25-én 10,362. sz. a. semm. sz. hat.) . Sommás eljárásban a meg nem jelenés miatt hozott itélet ellen nemcsak a meg nem jelenő alperes, hanem a megjelent felperes is élhet felebbezéssel. (1871. január 24-én 250. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásnál a ptr. 96., 99. §§-ban kijelölt esetek kivételével, végitélet előtt külön perorvoslatnak helye nincs. (1869. nov. 12-én 2146. sz. a. semm. sz. hat.)