Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

73 nem tekintethetik; mert panaszt emelő előtt ezen k ö r ü 1 m é n y által a jogorvoslatok használata gátolva nincsen. (1870. jul. 13-án 5129. szám alatti semm. sz. hat.) Midőn az eljáró bíróság a sommás perben hozott első folyamodási Ítéletet nem hirdeti ki, hanem kézbesíti, következőleg a perben álló feleket tévedésbe hozza : ez által a fölebbezési határidő biztos kiszámításának törvényes alapját tőlük elvonja, és oly lényeges eljárási hibát követ el, mely hivatalból is tekintetbe veendő, s a mulasztást követő egész eljárás megsemmítendő. (1869. aug. 12-én 782. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásban a fölebbviteli biróság határozatának mi módon leendő közléséről a törvény külön nem intézkedvén, ilynemű határozatoknak akár kézbesítés, akár hirdetés utján történt közlése annyival is inkább törvényszerű, minthogy az esetben , ha a szóban forgó Ítéletek kihirdetésére megidézett felek valamelyike meg nem jelenne, különben is kézbesítésnek szüksége foroghat fenn. (1870. jan. 14-én 4973. és febr. 12-én 275. szám a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásban Ítéletet törvényszerűség csak azon bíró hozhat, kinek közvetlen befolyásával az ügy tárgyaltatott és a bizonyítási eljárás befejeztetett. A tárgyalást pedig csak azon birói személy vezetheti, ki az illető bíróságnál szavazati joggal van felruházva. (Ptr. 7., 297. §• 1. p.; 1869. decz. 17-én 3525. sz. a. semm. sz. hat.) . Semmiségi okúi szolgál, ha az ítéletet nem azon bíró hozta, ki a tárgyalást vezette. (1870. april 9-én 2413. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásnál az, hogy az Ítélet indokok nélkül hirdettetett ki, semmiségi esetet nem képez ; legfölebb az indokok közlésének elrendelését vonhatná maga után(1870. jul. 21-én 6874. sz. a. semm. sz. hat.)