Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

57 Teljesen igazoló okiratnak azon egyezségi okirat sem tekintethetik, mely a kiskorúakat érdekelve gyámhatósági jóváhagyás nélkül jött létre. Ha ezen egyezség nem a per folytán keletkezett, az ezt aláiró szolgabiró és esküdt csak mint tanúk szerepelhetnek, s mint ilyenek az ilyen egyezség iránt folyó perben nem bíráskodhatnak. (1870. sept. 7-én 8378. sz. a. semm. sz. hat.) Ad c). A törvényes házasság ideje alatt született gyermeknek tartása és élelmezési költségei iránt indított keresetek még azon esetben is a sommás eljárás alá tartoznak, midőn alperes az atyaságot, mint fő kötelezettségi alapot, tagadja;-— és pedig mindaddig, míg a gyermeknek törvénytelen ágyból lett születése bzabályszerűleg kimondva nincsen; mert mindaddig a gyermek törvényesnek vélelmeztetik és az atyának sem kiléte, sem kötelezettsége iránt kétség fenn nem foroghat. (1869. decz. 21-én 4358. sz. a. semm. sz. hat.) A gyermektartási évenkénti költségek és járulékaik iránti kereset, ha az atyaság, mint főkötelezettségi alap, el nem ismertetik, sommás eljárás alá nem tartozik; minthogy az atyaság iránti keresetek a rendes perútra tartoznak. (1869. aug. 11-én 47. sz. a. semm. sz. hat.) Ad d—g). Két évnél régibb bér és haszonbér iránti keresetek is a sommás eljárás alá tartoznak, ha a követelt bér vagy haszonbér összege 300 frtot túl nem halad. A ptr. 93. §. 6), c), d) pontjai oly esetekről szólnak, melyekben összegre való tekintet nélkül alkalmazandó a sommás eljárás Két évnél régiebb bérkövetelések akkor nem tartoznak sommás útra, ha azok a 300 forintot túlhaladják. (1869. sept. 11-én 1427. és 1871. jan. 18-án 245. sz. a. semm. sz. hat.) A ptr. 93. §. e) pontja szerint a bérlotboli elmozdítás iránti keresetek csak két esetben tartoznak a sommás eljárásra, t. i. midőn azok a szerződés lejárta, vagy a bér-