Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

38 bár az ellen a felek kifogást nem tettek is. (Ptr. 304. §.; 1870. april 9-én 2413. sz. a. semm, sz. hat.) A fél első izigleni sógorságban állván a bíróhoz, a birói illetőség érdekeltségnél fogva leszállítandó. De megsemmítendő azon birói végzés, mely az illetéktelenség kimondásán kivül végzésében az illető biró illetékességét is megállapít j a, s ahhoz a periratokat áttétetni rendeli. (1870. márcz. 31-én 2589. sz. semm. h.) A ptrendtartás 56. §. c) pontja rendeletének nem lehet azon értelmet tulajdonítani, mintha az eljáró biró csak akkor lenne a bíráskodásból kizárandó, midőn már előbb mint tanú működött az ügyben. Azért, ha a peres felek az eljáró biróra, mint tanúra hivatkoznak és kihallgattatását kérik, vallomása mellé pótesküjöket is felajánlván : a hivatkozásba vett birónak oly esetben sem szabad részt venni az ügyben. (1870. aug. 1-én 7950 sz. a. semm. sz. hat.) Azon körülmény, hogy ugyanazon szolgabiró, ki a folyó perben biráskodik, ugyanabban közigazgatási uton már előbb intézkedett, a ptr. 56. §.-a alá eső érdekeltséget nem képez. (1871. jan. 19-én 267. sz. a. semm. sz. hat.) A megye közönsége ellen intézett perekben ugyanazon megyének választott szolgabirája, ezen választási körülmény folytán, nem esik érdekeltségi kifogás alá. (1871. jan. 13-án 13,945. sz. a. semmítőszéki határozat.) Ha valamely birói határozat-hozatalnál egymásközti testvérek is részt vettek, mint szavazók, az illető határozat semmis. (1869. aug. 17-én 981. sz. a. semm. sz. hat.) A biró ki van zárva a bíráskodásból oly ügyekre nézve is, melyekben törvényes bizonyságként vett részt. (1869. július 30-án 407. sz. a. semm. sz. hat.) A tárgyalás vezetésétől érdekeltség alapján hivatalból elmozdítandó azon birói személy, ki a per folyama