Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

151 felperes, hanem ügyvéde vette fel, s ez azt részben a perköltségek fedezésére fordította, mert az ügyvéd megbízója nevében járván el, ő érette felperes felelni s a költségeket viselni tartozik. (1870. január 27-ikén 5192. szám alatti semmítőszéki határozat.) II. FEJEZET. Végrehajtás ingóságokra. 382. §. Végrehajtás bizonyos ingó vagyon átadása végett. Igénykeresetnek helye lehet oly esetben is, midőn a végrehajtás valamely ingó vagy ingatlan vagyon átadására van irányozva, tehát midőn végrehajtási foglalás és becslés fenn sem forog. (1869. decz. 2-án 3622. sz, a. semm. sz. hat.) 383. §. Bizonyos ingók átadására irányzott végrehajtásnál, ha az ingók a végrehajtás foganatosítása alkalmával már nincsenek meg többé, a kiküldött azok értékét megállapítani köteles, ellenkező esetben eljárása semmis. (1870. jul. 21-én 6481. sz. a. semm. sz. hat.) 384. §. Meghatározott tárgyak megszerzése. Ha a marasztalt fél birtokában nincsenek oly határozott nemű ingóságok, melyeknek kiszolgáltatására itéletileg köteleztetett : akkor a végrehajtató fél magát más vagyon-, nevezetesen ingatlannak lefoglalása által biztosíthatja. Az, hogy egyik fél bizonyos — p. o. per egyezségi — alapon a másik fél ellen végrehajtást érvényesít, nem gátolhatja, hogy utóbbi ugyanazon