Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

144 részére kézbesítendő első példányához melléklendők. (1869. dec. 28-án 3033. sz. a. semm. sz. hat.) Ingóknál a biztosítási f o g 1 a 1 á s is csak a helyszínén való összeirás által eszközölhető j j e 1 képi, vagy távsürgöny útjáni lefoglalásnak helye nincs, A vasútra feladott gabonának szállításakor kiállított feladási vevény lefoglalása által az elszállított gabona szabályszerűen lefoglaltnak nem tekinthető. (1870. sept. 1-én 7821. sz. a. semm. sz. hat.) Midőn felülfoglalás teljesíttetik, és az eredeti foglalási jegyzőkönyvekre hivatkozás történik, a már egyszer lefoglalt tárgyak újabb összeirása és becslése nem szükséges. Ennek mellőzése tehát semmiségi esetet nem képez. (1870. okt. 26-án 10,149. sz. a. semm. sz. hat.) Ha a foglalás tárgyául a végrehajtást szenvedőnek bizonyos künnlevő követelései jelöltetnek ki: ez esetben nem szükséges végrehajtónak a végrehajtást szenvedő lakására menni; mivel a végrehajtást rendelő végzésben kijelölt követelések alperes lakásán kivül is lefoglalhatók az illető adósnak szabályszerű értesítése mellett. (1871. jan. 18-án 259. sz. a. semm. sz. hat.) A végrehajtási eljárás törvénytelenségére okul nem szolgál, ha a férj tartozásaiért oly ingó vagyon foglaltatik le, mely állítólag a nő tulajdonát képezi. Ily eljárás annál kevésbé semmisíthető meg, ha az érdekelt nő az ellen panaszt nem is emelt. (1869. jul. 24-én 298. sz. a. semm. sz. hat.) A birói végrehajtás telekkönyvi feljegyzése el nem rendelhető oly ingatlanra, mely még nincs alperes nevére telekkönyvezve (telekk. rend 71. §.),habár igazoltatott, hogy az alperesnek az illető község képviselő testülete által munkálatai jutalmául érvényesen oda ajándékoztatott is, s ez alapon neve a tagosítás folytán szerkesz-