Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

139 rásnál is: a fél által sajátkezüleg aláirt beadványoknak ügyvédi ellenjegyzése nem szükséges. (1869. nov. 6-án 2686. sz. a. semm. sz. hat.) A végrehajtási kérvényt, ha ahhoz az Ítélet kellő számú példányokban mellékeltetett, az előiratok fel nem­mutatása miatt, melyek különben is csak hivatalos úton szerezhetők meg, visszaútasítani nem lehet. Ily hiány miatt visszautasító végzés megsemmítendő. (1870. nov. 25-én 11,317. sz. a. semm. hat.) Sommás ügyekben a végrehajtás szóval kérelmezendő­Ha tehát felperes azt Írásbeli beadványban szorgal­mazza, az ennek folytán származó költségek alperes ter­hére nem róhatok. (1871. febr. 7-én 839. sz. semm. sz. határozat.) 348. §. Végrehajtás tárgyául nem szolgálhat azon ingat­lan, mely még az örökhagyó, s nem az adós nevére van telekkönyvezve, melyre nézve a hagyatéki ügy elintézésé­vel az adós örök; illetőleg tulajdonjoga még nincs birói­lag megállapítva. Ily végrehajtás ellen jogosultak peror­voslattal élni az adós testvérei, kik ugyanazon ingatlan­ban örökösökül neveztettek. (1870. jan. 28-án 53, 52. sz. a. semm. sz. hat.) A földtehermentesítési kötelezvények végrehajtás tárgyát szintén képezhetik. Hason tekintetek alá jő­nek a kamatszelvények. A feldtehermentesítési kötvények tehát nemcsak á t ú t a 1 á s i úton érvényesíthetők, hanem végrehajtási úton is átruházhatók. (1870. febr. 12-én 571. sz. a. semm. sz. hat. 349. §. Ha a végrehajtási kérvény első példányához a végre­hajtás alapjául szolgáló egyezség eredetiben nem mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom