Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

133 szélye nélkül el nem tartható ingóságokra nézve beadott igénykeresetek azoknak a ptr. 343. §. értelmében való elárverését meg nem gátolhatják. (1870. nov. 25-én 11,786. sz. semm. h., a semmítőszéki döntvény gyűjteményéből.) Megsemmisítendő azon biztosítást rendelő végzés, melyet csak magában a szolgabiró — esküdttárs nélkül — hozott és adott ki. (1869. dec. 17-én 3542. sz. a. semm. ez. hat.) 344. §. Kifogások. Semmis azon biztosítási eljárás, mely a biztosítási végzés tartalmán túl megy, mely az abban lefoglaltatni rendelt tárgyakon kivül egyebekre is kiterjesztetett, mely tehát a biztosíttatni rendelt értéken túl terjeszkedett. Biztosítási végzés ellen azonban nincs helye semmiségi panasznak, hanem csak kifogásnak. (1870. jan. 14-én 4892. sz. a. semm. sz. hat.) A biróság azon végzésben, melylyel a foganatosított biztosítás feloldását elhatározta, együttesen e biztosítás által okozott kár megtérítése felett is tartozik határozni. (1870. jul. 14-én 2791. sz. a. legfőbb ítélőszéki határozat). Azon panasz, hogy a biztosításié nem járt váltók alapján, s ezért a 338. §-ba ütközőleg rendeltetett volna el, a biztosítási végzés érdemét tárgya zván, ez irányban a ptr. 334., s abban idézett 332. §. szerint az orvoslás a kifogások és felebbezés útján keresendők. (1870. sept. 6-án 9013. sz. a. semm. sz. hat.) Azon körülmény, hogy a panaszlott fél más állam polgára, arra nézve, hogy ellene a biztosítás elrendeltessék, önmagában véve törvényes és elégséges okot nem szolgáltat. (1870. sept. 14-én 9124. sz. a. semm. sz. határozat.)